2015. január 26., hétfő

Néhány szó Kabók Erika tudósításának margójára


A napokban sok szó esett a Vajdaságban történt második világháborús atrocitásokról. A "hideg napokról" Újvidéken, magyarok kivégzéséről,elűzéséről Csúrogon és környékén. Ennek kapcsán Kabók Erika (szerkesztő) és Hegedűs Dániel (operatőr) készítettek egy riportot a Duna TV  2015. január 23-i 18h híradójának, illetve Kabók Erika cikket is írt a Magyar Szó 2015. január 24-25. hétvégi lapjában. A tragikus események bemutatása mellett, Kabók Erikáék azt állították, hogy a Szerb Kormány tavaly meghozott határozatának, amellyel hatályon kívül helyezték a Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjaira kirótt kollektív bűnösséget,  Csúrog elűzött magyarjai visszakaphatják elkobzott vagyonukat. Nem tudni mi késztette az újságírót, hogy megfogalmazza ezeket a mondatokat. Talán tájékozatlansága, netán szándék vagy valami más, de ezek a mondatok bejárták az egész Kárpát-medencét és a délvidéki magyar közösséget is. Pontosan ezért nem hagyhatjuk őket szó nélkül. Mert az igazság az, hogy az említett határozat értelmében a kollektív bűnösség nem lett semmisé nyilvánítva, tehát csak a jövőre nézve van jogi hatása. Ez a gyakorlatban egyéni rehabilitálási eljárást von maga után,  végeztével lehet kérvényezni a vagyon-visszaszármaztatást. Azaz a Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjaink esetében csak lehetne, mert időközben lejárt a kétéves határidő a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek átadására.  Ennyit a szerb-magyar történelmi megbékélésről, őszinteségről, méltányosságról és kölcsönösségről. Végezetül, megértjük mi a VMDK-ban  azt is, hogy a kisebbségi kormánypártnak az elhibázott lépések után szüksége van a sikertörténetek” gyártására, de azt gondoljuk, hogy ezt a témát tapintatosabban kellene kezelni. Saját közösségünk miatt.

Dokumentumok:
http://www.mediaklikk.hu/musor/dunahirado/
http://www.magyarszo.com/hu/2595/hetvege/121097/Megpecs%C3%A9teltek.html 

2015. január 22., csütörtök

Néhány további kérdés az MNT pénzelése kapcsán

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének 2015. január 5-i sajtótájékoztatóján kihoztuk milyen kevés pénzzel vesz részt Szerbia a Magyar Nemzeti Tanács költségvetésében. Eddig ezt rajtunk kívül senki sem tette szóvá, és ezzel is hozzájárultak a kisebbségi kirakat fenntartásához. A vajdasági sajtónak köszönve, amely némi meglepetésünkre lehozta az általunk közölt adatokat, igaz csak nagy vonalakban,  mára már mindenki látja milyen ruha van az autonómia királyán. Azonban, az a bizonyos  ruha megérdemel még néhány mondatot.  Kezdjük azzal, hogy az előző évekhez képest amikor az állami költségvetésből érkező összegek (szerb+tartományi költségvetés) 30% körül mozogtak, az a 2015-ös MNT által elfogadott költségvetés tervezetében csak 13,6%  jelennek meg. Konkrét számokban az a következőképpen néz ki: a jövő évre tervezett összbevétel 689.700.000,00 dinár aminek 85% (588.720.000,00 din) továbbra is magyarországi forrásokból valósul meg támogatások és transzferek által. A tervezett összbevételnek mindössze  13,6% származik a szerb állami forrásokból (94.000.000,00 din). Még lesújtóbb adat pedig az, hogy az MNT munkájához , vagyis az úgynevezett „autonómia”, illetve a "kisebbségi Kánaán" működtetéséhez ebből az összegből a Szerb Köztársaság csak 61 millió dinárral részesedik, ami százalékban 8,8% jelent. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a vajdasági magyarok Szerbia legjobb adófizető állampolgárai, akkor ez vérlázítóan kevés. Ráadásul az említett 94.000.000,00 dinárnak  az 57%, azaz 54 millió dinárt  a költségvetési tervezet szerint az  MNT fizetésekre, juttatásokra és működési költségekre szánja, ami szintén elfogadhatatlan. Sajnos ezt a tényt már kevésbe firtatja a vajdasági magyar média, így továbbra is a vajdasági magyarság nagy része abban a tévhitben van, hogy Szerbia milyen nagylelkűen támogatja kultúránkat, a magyar oktatást, médiát, nyelvhasználatot. Pedig az MNT-ben lévő hatalmi többség magyarországi pénzekből vitézkedik, holott  az MNT pénzelése, döntéseinek végrehajtásához, programjaihoz hozzárendelt pénzeszközök biztosítása elsődlegesen nem a magyarországi adófizetők feladata volna, hanem a mindenkori hatalomé Belgrádban. De ott nagy a csend. Pedig ugyanaz a kisebbségi párt van hatalmon az MNT-ben, Újvidéken és Belgrádban is. Hogy ez miért fontos? Gondolom mindenki  előtt ismeretes, hogy nemrég fogadta el a Szerb , majd  a Vajdasági képviselőház is a 2015 –re vonatkozó költségvetést, amelyek meghatározzák a nemzeti tanácsoknak járó összegeket. Legjobb tudomásom szerint, a kisebbségi kormánypárt egyik hatalmi szinten sem fejezte ki elégedetlenségét a nemzeti tanácsoknak juttatott szégyenletes támogatások kérdésében, pedig részt vettek a költségvetési támogatásokat előlátó büdzsé előkészítésében, majd megszavazásában. Ha ez nem így van, akkor meg felvetődik a kérdés miért nem élt a módosító indítvány lehetőségével annak érdekében, hogy azt amit esetleg a kormányban való szerepvállalása által nem tudott, vagy nem is akart elérni, megpróbálja a parlamenti szavazás keretében érvényesíteni? Erre a lépésre még a Szerb Haladó Párttal való koalíciós szerződés szerint is lehetőségük lett volna (8. pont, Kisebbségi jogok fejezet, e) alatti kitétel), ahogyan azt meg is tették a  magyar-szerb vegyes történelmi bizottság működésének, illetve a szabadkai színház építésének folytatása esetén, ami dicséretes, de további kérdéseket von maga után. Miért kell olyan kérdésekben módosító indítványokat beadni, amelyek már eleve államközi vagy valamilyen más jellegű szerződésben szavatoltak? Olcsó politikai poénszerzés vagy a koalíciós partner máris megfeledkezett a vállalt kötelezettségekről? Ennyire elégedettek a nemzeti tanácsok pénzelésével? Esetleg a vegyes bizottság munkája és a szabadkai színház nagyobb súllyal bír a vajdasági magyar autonómia építésétől? Politikai vakság vagy szándékosság? Kérdések, kérdések.....


2015. január 20., kedd

Minek miniszterek ha vannak államtitkárok? Janus egyik arca, mert mangalicában él a nemzet!


Janus hónapjának  első napjai csak úgy zengtek a múltévi visszatekintésektől, illetve az idei évre szőtt tervek zajától. A népi mondás szerint ember tervez, Isten végez. Ezért írásomban  nem a terveket tekintem át, hanem a múltat. Annál is  inkább a múltat, mert az már megtörtént, elvégeztetett. Lassan egy éve, hogy azt mondták a vajdasági/délvidéki magyarságnak elemi érdeke a kormányzati szerepvállalás. Felejtsék el a múltat, meg a szendvicseket, Arkan és Milosevic embereit. Mert azok időközben megváltoztak. Igaz, Szrebrenicát még vitatják, meg a boszniai Szerb Köztársaságot is Szerbiához  csatolnák, meg továbbra is Oroszország felé kacsingatnak, míg az EU-ra esküdöznek. De hát ezek csak jelentéktelen részletek. Nekünk meg ott kell lennünk Belgrádban,  tűzközelben. Ahol a döntéseket hozzák. Csak így tudjuk érvényesíteni jogainkat. Miniszterek nem kellenek, elegendőek az államtitkárok. Azok is csak a kimondottan kisebbségi gondokkal foglalkozó minisztériumokban, mint a turisztikai, mezőgazdasági, építészeti, egészségügyi, szociális és munkaügyi minisztérium. Milyen oktatás, kisebbségi igazgatóság (valamikori kisebbségügyi minisztérium), belügy, önkormányzati minisztérium meg ehhez hasonló sóhivatalok! Ezek nem érdekesek számunkra. Mert megmaradásunk záloga a jól megfogalmazott prioritások. Hiszen a falusi turizmus fejlesztése nagyobb súllyal bír mint az anyanyelvű oktatás biztosítása. Hagyományos disznóvágás, magyaros kolbász, pálinka meg a délvidéki vágta. Mangalicában él a nemzet! Meg hát most még vagyunk e vidéken, hadd lássák azok a fránya turisták hogyan is élnek az utolsó mohikánok. Nyújtsuk be nekik a cirill betűs csekket. Utánunk úgyis vízözön. Szerencsénkre, sikerült kieszközölni a koalíciós szerződés nyilvánossá tételét. Legalábbis a nem titkosított  részét (azt nem kell mindenkinek tudni, hogy kiegyeztek Vajdaság körül). Nézzük  meg, milyen sikertörténeteket köszönhetünk e kiemelten fontos dokumentumnak:

Ø  A bérek és nyugdíjak csökkentése, életszínvonalunk rohamos zuhanása, a kivándorlás gerjesztése
Ø  A közszférában dolgozók (tanárok, egészségügyi munkások, közigazgatási dolgozók) bérének csökkentése és közelgő elbocsájtásuk előkészítése
Ø  A munkások gátlástalan kizsákmányolását  és elbocsájtását biztosító munkaügyi törvény megszavazása
Ø  A nyugdíjaztatási  korhatár további növelése
Ø  Az egészségügy, oktatás  hanyatlása
Ø  A mezőgazdasági támogatások csökkentése
Ø   A vajdasági autonómia további szűkítése (az új statútum elfogadásával)
Ø  A vajdasági termőföldek  arab és más külföldi állampolgároknak való kiszolgáltatása
Ø  Az ország további eladósítása külföldi kölcsönök felvételével (dédunokáink is fizetni fogják)
Ø  A kollektív bűnösség méltánytalan kezelése - Csúrog, Zsablya, Mozsor magyarjai továbbra is csak egyéni kérelemre indíthatják el a rehabilitációs folyamatot, de anyagi kárpótlást már nem kérhetnek a határidő lejárta miatt,  a szerb államfő a mai napig nem kért bocsánatot az 1944/45-ben történt délvidéki vérengzésekért
Ø  Megszavazták a köztársasági költségvetést a Vajdaságnak járó 7% nélkül
Ø  A magyar  autonómia ügyet nem képviseltek a szerbiai szkupstinában


A lista igazán fajsúlyos és sokatmondó. Nem is értem a lakájmédia miért nem akar vele foglalkozni?  Mert kell ennél jobb? Kell ennél több? 

2014. december 30., kedd

A Szabadkai Rádiót végleg eladták

Tegnap( 2014. december 29.) tartották az MNT 3. rendes ülését. Az MNT elnökének megkeresését követően, napirendre szerettük volna tűzni a Szabadkai Rádió és egyéb magyar médiák helyzetének megvitatását. Tettük ezt annak érdekében, hogy megmentsük őket az utókornak. Az MNT hatalmi többség leszavazta kezdeményezésünket. Pedig van közöttük érintett személy is. Ezennel az erre vonatkozó levelezést, dokumentumokat, véleményeket a nyilvánosság elé bocsájtom.

Levél az MNT elnökéhez
Levél az MNT elnökéhez


Az MNT elnökének válasza


Javaslat az MNT napirendjére
Javaslat az MNT napirendjére


2014. december 22., hétfő

MNT választások - VMDK eredmények, elemzés III. rész


Lehet jó néhányan türelmetlenül várták mikor jelenik meg elemzésem harmadik része, de azt gondolom, helyesen tettem, hogy vártam vele. Mostanára már  megalakult az új összetételű MNT, megszülettek az első döntések, személyi megoldások, és ez így értékelhetőbbé teszi írásomat.  A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elfogadhatónak mondhatja az MNT választásokon elérteket. Ugyan szűkös korlátok között mozoghattunk, de mégis sikerült bemutatni programunkat, ötleteinket, jelöltjeinket. Számos  helyre eljutottunk, oda is ahol az utóbbi időben nem igazán voltunk jelen, és ezen keresztül bővíteni tudtunk. A csapatszellem erősödött, kipróbálhattunk új szervezései technikákat, le tudtuk mérni futamidőnket. Kielemezvén a ránk adott szavazatokat (http://rik.parlament.gov.rs/cirilica/Rezultati/REZULTATI_29102014_po%20birackim_mestima.zip), nagy vonalakban azt lehet mondani, hogy  a Tisza mentén megerősítésre kerültek  a  köztársasági választásokon elért eredmények, Szabadkán és Magyarkanizsán lassan "gyökeret" eresztünk. Nyugat-Bácska  hozta a várt eredményeket. A "legizgalmasabb" eredmények Újvidéken, Szerémség, Bánát, Belgrád és Szerbia településein születtek. Kampányunk során oda már nem tudtunk eljutni, a sajtó tudósítása pedig elégtelen volt,  így az ott elért eredmény teljes mértékben pozitívumnak mondható. Összegezvén: az eredmény biztató, azonban itt nem szabad megállnunk. Fejlődési felületünk van, élnünk kell vele.  Az MNT választásokat követően, a vajdasági magyar politikai  színtér kezd tisztulni, mi stabilizálódtunk, a vajdasági magyar nemzeti  pártok körében helyzetünk erősödött. Fent vagyunk a pályán és focizunk.  A hosszútávú cél pedig az, hogy a tartományi választásokig egy olyan csapatot hozzunk létre, amely bejut a tartományi parlamentbe, és ezzel "megtöri" a közösségünkre ráerőszakolt állapotokat. Ami az MNT munkáját illeti, sajnálom az indulásnál elszalasztott lehetőséget. Személy szerint elvártam volna egy egyeztetést az MNT-ben jelenlévő  listák képviselői között. Célok és elvárások megfogalmazását, munkamódszerek kidolgozását. Helyette kizárólagosságot, kirekesztést, zsarnokságot, dölyfösséget, és az MNT Tanácsának kiskorúsítását kaptuk. Az antidemokratikus vezetési módszerek számunkra nem elfogadhatóak.  Felvállaljuk az ellenzéki szerepet, amit  tisztességesen végig fogunk  csinálni. Természetesen, azokat a javaslatokat, amelyek egyeznek programunkkal támogatásunkban részesítjük. Élni fogunk  a parlamentáris demokrácia összes eszközével annak érdekében, hogy minden olyan téma ami  közösségünket érinti, az napirendre legyen  tűzve, ügyeink meglegyenek vitatva, és megfelelő módon legyen cselekedve. Remélhetőleg az elkövetkezőkben fontos szerepünk lesz az  NT törvény módosításainak kidolgozásában, illetve hozzájárulunk az MNT nagyobb társadalmi elfogadottságához, méltóságának növeléséhez, és a közösségünkön belüli egyensúly kialakulásához.     

                       

2014. december 20., szombat

Miért cenzúráz Varjú Márta a Magyar Szó főszerkesztője? Válasz Pásztor Bálintnak és az MNT elnökének valótlanságaira és a személyemet ért rágalmakra

Magyar Szó
Vojvode Mišića 1.
21000 Újvidék
foszerk@magyarszo.com

Tisztelt főszerkesztő asszony!
2014. december 13-án a Magyar Szóban megjelent a "Nem kell temetni a Szabadkai Rádiót!" című cikk (http://www.magyarszo.com/hu/2552/vajdasag_szabadka/119598/%E2%80%9ENem-kell-temetni-a-Szabadkai-R%C3%A1di%C3%B3t!%E2%80%9D.htm újságíró Tómó Margaréta), amelyben Pásztor Bálint kormánypárti képviselő, Maglai Jenő Szabadka város polgármestere, Hajnal Jenő az MNT elnöke nyilatkoznak a Szabadkai Rádió, de más, kisebbségi nyelveken is tájékoztató médiumok magánosításáról, illetve véleményt mondanak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének e témakörben tartott sajtótájékoztatójáról, és az ott elhangzottakról. Mivel a fent említett cikkben a kormánypárti képviselő és az MNT elnöke többször is megszólítják a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét (VMDK), sajtón keresztül kérdéseket intéznek hozzánk, valótlanságokat állítanak a VMDK-ról, illetve rágalmazzák személyemet, kérem önöktől, hogy a sajtót szabályozó pozitív törvények értelmében ( Törvény a tömegtájékoztatásról és a médiáról, a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 83/2014. szám, 83.,  84., 87. szakasz ), közöljék válaszomat a Magyar Szó hétvégi szám főoldalán, azonos terjedelemben, azonos helyen és azonos betűmérettel.
Válaszomat az érintett személyekhez kötöttem. Elsőként  Pásztor Bálint kormánypárti képviselő állításaira térek ki, majd a folytatásban az MNT elnökéhez intézett válaszom következik.

Tisztelt képviselő úr!
A szerbiai valóság bebizonyította, hogy  a médiumokról szóló törvénycsomagban szerepelő  garanciák nem köteleznek semmire sem, és nem riasztják vissza a tisztességtelen szándékú résztvevőket a kisebbségi nyelveken is sugározó médiumok magánosítási folyamatától. Köszönöm Önnek, hogy "ráharapott" a szándékosan felállított "kétéves csalira", hiszen így első kézből megerősítette állításunk lényegét: öt év (a jobbik eseteben) eltelte után a tulajdonos teljes egészében eltörölheti az addig működtetett műsorrácsot, ami az említett médiumok esetében, a kisebbségi nyelveken történő műsorok törlésével járhat. Az eddig lebonyolított szerbiai magánosítások tapasztalata is azt mutatja, hogy az új tulajdonosok sok esetben  nem teljesítették a magánosítási szerződésben vállalt kötelezettségeket.  A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Szabadkai Rádió megmaradását szeretné elérni. Temetését pedig azok készítik elő, akik támogatásukat adták  a médiumokról szóló törvénycsomagra. A szakmai egyeztetésre tett célzását jól hangzó, de hamisságot tartalmazó politikai mondatnak tartom. Ha erre meg lett volna az igazi szándék, akkor mint koalíciós partnerrel 2009-ben egyeztettek volna  a  nemzeti tanácsokról szóló törvény kidolgozásáról, vagy a későbbiekben  a  közösségünket mélyen éríntő vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs törvény, illetve a Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjainak kollektív bűnösségét megszüntető (sic!) határozat  kapcsán is.  Talán akkor elkerülhettük volna a jól megfizetett jogászok által kidolgozott "van valami, de nem az igazi" megoldásokat. Egyúttal, tisztelettel felkérem  Önt, hogy adjon bővebb magyarázatot  mit ért a "mindent megteszünk azért, hogy a médiumok magánosításában részt vegyenek olyanok is akik az adott médiumokat fejleszteni szeretnék" mondat alatt. Ugyanis, ez a  megfogalmazás akár azt is jelentheti, hogy a magánosítási folyamatban helyzetbe szeretnék hozni azokat az egyéneket, akik közel állnak érdekeltségi köreikhez, ami tilos a hatályban lévő szerbiai törvények szerint. Továbbá, a legjobb tudomásom szerint, a szerbiai alkotmánybíróság döntése után már nem vehetőek át az alapító jogok. Ezt az előző periódusban kellett volna megtenni. A Szabadkai Rádió szerkesztőségei pénzelése kapcsán, hadd válaszoljak önnek egy kérdéssel. Indítványozta-e valaki, hogy a többi érdekelt nemzeti tanáccsal közösen kezdeményezzék az alapítói jogok átvételét, majd  a részarányoknak megfelelően a működéshez szükséges költségek fedezését? A VMDK soha nem jelentette fel az MNT-t a médiumok rátenyerelése miatt, ahogyan azt a cikkben állítják. Azonban ki kell mondani, hogy a MNT-t irányító párt visszaélt az MNT általi felhtalmazásokkal, és az MNT mögé bújva  rátenyerelt a vajdasági magyar médiumok szerkesztési politikájára. Valótlanságot állít akkor, amikor azt mondja, hogy  a VMDK feljelentgette az MNT-t a szerb állami szerveknél, mert  az a magyarokat segítette.  A VMDK egyszer fordult  beadvánnyal a szerbiai diszkriminációs biztoshoz, és ezt is azért tette mert az MNT olyan ösztöndíj szabályzatot fogadott el, amellyel diszkriminációhoz vezetett a magyarságon belül. Az akkori ösztöndíj szabályzat szerint 25 pontot kapott volna az a jelentkező, aki szerepel a külön választási névjegyzéken, míg a kitűnő tanulmányi eredménnyel rendelkezők csak 15 pontot kaptak volna az ösztöndíj kérelem elbírálásánál, vagyis startban  kizárta volna azokat a magyar diákokat az ösztöndíjazási folyamatból, akik nem szerepeltek a külön választási névjegyzéken. A diszkrimináció ellenes biztos helyet adott a beadványunknak.  Sikeres akciónknak köszönhetően a szabályzat meg lett változtatva, és így most sokkal többen részesedhetnek a magyarországi támogatásokban. Ami személyemet ért rágalmazást  illeti, már többször kijelentettem, hogy KKT elnökként azért nem írtam alá az adai  "Szarvas Gábor" Könyvtár alapítói jogok részleges átvitelét az MNT-re, mert az MNT által elküldött szerződésben a törvény által előlátott  50%-os alapítói jogok mellett, az intézmény alaptőkéjének 50%-át is az MNT-re szerették volna íratni, ami törvénytelen. Nem tehetek róla, hogy az MNT illetékesei nem akarták törvényes mederbe terelni a szerződés szövegét.

Tisztelt MNT elnök úr!
Ami az ön nyilatkozatát illeti, azt kell mondanom, hogy nagyon sajnálom az elnök úr hozzáállását. Sajnálatos dolog, hogy az elnök úr  a párbeszéd elindítására tett javaslatot feladatosztásként éli meg, és csírájában elutasítja ennek minden lehetőségét. A  cikkben közölt  mondataiból egyenesen érzékelhető, hogy számára nem az a fontos, hogy minden vajdasági magyar  elnöke legyen, hanem csak azok elnöke akar lenni, akik önt megválasztották. Ebben csak az a baj, hogy az MNT minden vajdasági magyaré és nem csak azoké, akik jelenleg bitorolják.  Továbbá, elnök úr elfelejtette azt az apró tényt is, hogy a VMDK  részt vesz az MNT munkájában, és mint ilyennek joga van javaslatokat adni. Vagy már ezt a jogot is elvitatja tőlünk? Köszönöm elnök úr aggodalmát, de a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége politikai és szakmai teljesítményével minden alkalommal el szokott számolni a párt illetékes szervei és a közvéleméy előtt is. Jelenlegi teljesítményünket  illetően, talán érdemes megjegyezni, hogy az elnök úr is előszeretettel "mazsolázgat"   választási programunkból, de irányadó lehet az is, hogy a  múltkori MNT ülésén 23 módosító indítványt nyújtottunk be, azzal a céllal, hogy gátat szabjunk az ön által javasolt és képviselt antidemokratikus vezetési módszernek, amely előirányozza  az ellenzék  kizárását az érdemi munkából, kiskorúsítja az MNT Tanácsát, a valós döntések meghozatalát a Tanácsról átruházza  az MNT elnökére és az MNT Végrehajtó Bizottságára, kikerülvén a döntések meghozatalával járó felelősséget. Ezennel a "vitát" részemről lezártnak tekintem.
Ada, 2014. december 15.                 
U.i.: Ha a viszontválaszom közlése  a hétvégi számban elmarad, nyilvánosságra fogom hozni létezését, közlésének elmaradását is.                                  

                                                                                                                   Tisztelettel,
                                                                                                                   Csonka Áron

                                                                                                                   a VMDK elnöke

2014. december 18., csütörtök

Levél az MNT elnökéhez - médiumok magánosítása

Magyar Nemzeti Tanács
Ago Mamužić u.11/II
24000 Szabadka
Hajnal Jenő elnök úr részére
Kelt: 2014.12.17.


Tisztelt elnök úr!

Annak ellenére, hogy Ön a sajtón keresztül már nyilvánosan is elhatárolódott a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének esetleges megkeresésétől és felkérésétől az ügyben, hogy az  MNT elnökeként kezdeményezze egy olyan tanácskozás megtartását, ahol minden érdekelt féllel egyetemben ki lehetne vizsgálni, milyen jogi lehetőségek vannak a magánosításban lévő, kisebbségi nyelveken is tájékoztató helyi, illetve regionális jellegű médiumok megmentésére, kötelességemnek érzem e levél megírását.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nem tartja megbízhatónak a médiumokról szóló törvénycsomagban szerepelő garanciákat, mert azok, ahogyan azt a szerbiai valóság már be is bizonyította, egyrészt nem tartják vissza a kisebbségi médiumok magánósítási folyamatától a tisztességtelen szándékú résztvevőket, másrészt nem tartalmaznak megfelelő garanciákat a műsorrács hosszú távú fenntartására. Aggodalommal tölt el bennünket, hogy ez a Szabadkai Rádió, de a topolyai, törökbecsei, zombori,  nagybecskereki stb. kisebbségi nyelveken is tájékoztató médiumok kisebbségi műsorainak megszűnéséhez vezethet.

Mivel a szerbiai alkotmánybíróság döntése miatt a nemzeti tanácsok már nem tudják kezdeményezni az alapítói jogok átvételét, véleményünk szerint az egyik lehetséges megoldás e probléma orvoslására az volna, ha az ebben érdekelt szubjektumok és nemzeti tanácsok, mint jogi személyek, megjelennének a magánosítási folyamatban, majd a későbbiekben, megfelelő részesedési arányban, hozzájárulnának a médiumok működtetéséhez.
Továbbá, azt gondoljuk, hogy az MNT, mint a Szerbiában élő legnépesebb nemzeti közösségét tömörítő szervezete kellene, hogy kezdeményezze  ezen egyeztetések lebonyolítását. Ebben Ön fontos szerepet tölthet be, hiszen az MNT-t a mindenkori elnöke képviseli.
A fentiek értelmében kérem Önt, hogy mégis gondolja meg magát és karolja fel  kezdeményezésünket.
Megtisztelő válaszára várva,
 Csonka Áron
a VMDK elnöke