DÉLVIDÉKI - LENGYEL TÖRTÉNET

Történelmünk során a Nornák, az Árpád kortól a napjainkig, egy szálba sodorták e két nép sorsát. Ezt képletesen megörökítettük egy közismert mondásban: Lengyel, magyar- két jó barát, együtt harcol, s issza borát.

Stanislaw Worcell 1849.-ben a következőket mondja: „Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.”

("Węgry i Polska to dwa wiekuiste dęby, każdy z nich wystrzelił pniem osobnym i odrębnym, ale ich korzenie, szeroko rozłożone pod powierzchnią ziemi, i splątały się, i zrastały niewidocznie. Stąd byt i czerstwość jednego jest drugiemu warunkiem życia i zdrowia". Stanisław Worcell).

Nekünk délvidékieknek is vannak magyar-lengyel vonatkozású kapcsolataink, hiszen Damjanich csapataiban lengyelek is voltak. Sőt, Bem apót hősünknek tekintjük. Nem szeretnék erről bővebben beszélni, ezért akit ez a téma érdekel az itt olvashat róla. ITT

A délvidéki-lengyel történetem Magyarkanizsán kezdődik. Míg az egypárt bitorlása alatt lévő MNT nem kezdte el a délvidéki magyar szellemi élet képviselőinek nemzet-szocialista módszerekkel való tisztogatását, addig ott Balassi-kardos és más rangos írók szervezték az írótábort. Egy alkalommal, lengyel írók is képviselve voltak. Az egyik lengyel írót megihlette a táj és a délvidéki magyarok  sorsa, amit versekbe öntött. 

Később, versei megjelentek egy kötetben, amely magyar fordításban megjelent az óbecsei Historiae kiadványában. 2

Bemutatóként, hadd ismertessem elgondolkodtató versét:

Jerzy Paruszewski Hű folyók Kanyarog a Tisza a magyar alföldön át, Világos és fénylő, akár a Nyemen... Úsznak a hajók új határokon át Zászlók lengnek rajtuk, de mind idegen ... A Tisza valamit most magyarul suttog És én mégis mindent, mindent értek Mert a lengyel jaja ott a Nyemen partján Ugyanaz és mindig ugyanaz a vétek - Idegen szívűek ezt sohasem értik: A nép itt maradt, míg elsuhant az állam. A folyók a maradók nyelveit beszélik. Nem könnyű európéernek lenni Európában.                                        Mandics György fordítása

Aki többet szeretne megtudni az egészről, az jelentkezzen a kiadónál, vagy jöjjön el Óbecsére a 2012. december 12.-ei bemutatóra.  Addig is, lehet gondolkodni a versen.