A Vajdaság Autonóm Tartomány (VAT) 16-ik ülését
2017. november 15-én tartották. Eredetileg két napirendi ponttal hívták össze,
amihez a későbbiekben csatoltak további hatot. Ebből két napirendi pont
pénzügyi vonatkozású - a tartományi költségvetés 9 havi megvalósításáról szóló
jelentés és a vajdasági garancia alap 2016-os jelentése- a további hat
személyi kinevezéseket takart. Elejében csodálkoztunk is rajta miért hívták
össze a képviselőház ülését ilyen “lájtos” napirenddel, de a későbbiekben megértettük
mi volt az eredeti szándék. Ugyanis, a VAT előző ülésén kemény ellenzéki
kritikák hangzottak el a féléves költségvetési jelentés októberi megvitatására,
hiszen akkor már a költségvetési törvény szerint a 9 havi jelentést kellett
volna megvitatni. Úgy látszik ez “megülte” a fekete-vörös-zöld hatalmi koalíció
gyomrát és most előzékenyen “kikerülték” az ellenzék előre borítékolható
kritikáját.
A “kikerülés” szándéka olyan
jól sikerült, hogy még az ülést is a megszokottnál egy nappal rövidebb idő
alatt hívták össze, nehogy az ülés elején - még megy az élő tévés közvetítés -
az úgynevezett képviselői órában az ellenzéknek lehetősége legyen kérdéseket
intéznie a tartományi kormányhoz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az
ellenzéktől megvonták a hatalom egyik fontos ellenőrzési mechanizmusának
intézményét.
Ezzel a tartományban is precedenst teremtettek
hiszen a köztársasági parlamentben ez már régóta működik. Ebből is
látszik mit gondolnak a demokráciáról és hogyan manipulálnak. A házelnök ( a délvidéki magyar leggazdagabb
párt elnöke) ezt az “előre jegyzet kötelezettségek fontosságával” indokolta,
ami elég szegényes kifogás.
A kritikából azért így is kaptak mert a 9 havi
költségvetési jelentésből kiolvasható a nagyberuházások alacsony szintű
megvalósítása, és egyre nyilvánvalóbb az a kemény pénzügyi központosítás amit
Belgrád végez.
Az eszközök 67% átutalásként érkezik -
céleszközként- és csak “átfolyik” a tartomány költségvetésén. Ezzel
mesterségesen növelik azt a pénzt amit a tartománynak az alkotmányos 7%
ellenében kellene átutalniuk. A megmaradt 23% saját bevétel, de az is részben
kötött.
Ezt hívják haladó
kommunikációban “projektek körüli gyülekezet”.
De egyéb furcsaságokat is észleltünk. Pld. a tartományi költségvetésből több millió dinár
nagyságában végzik a Hilandar (Görögország) és
Vranje környéki kolostorok rendbetételét, vagy éppen fél millió dinárt
költenek a horvátországi szerb kisebbség tankönyvvásárlására - amit a Horvát
állam egyébként is ingyen biztosít!
Ehhez képest a vajdasági iskolákban tanuló
diákok számára az ingyen tankönyvek biztosítására csupán pár ezer dinárt láttak
elő ami nem valósult meg.
Persze, ezek a kritikák leperegnek róluk.
Dolgozik a szavazógépezet. Ahogyan a személyi kinevezéseknél is, ahol gőzerővel
folyik a tartományi intézmények, egyetemi tanácsok “haladósítása”. Még akkor is ha a konkrét esetben Igor Mirović
tartományi kormányfő testvérét mentették fel összeférhetetlenség miatt és
helyébe egy másik haladót neveztek ki.
A jó történetekben - így az enyémben is - a
csattanó a végén szokott történni. Igaz a kamerák akkor már rég nem
peregtek, de érdekes volt megfigyelni a képviselői kérdéseket, amelyek az
összehívásból eredően az ülés elejéről az ülés végére szorultak. Itt csak a
legérdekesebbeket említem.
Saša Šućurović kolléga arra volt kíváncsi az
ígéretekhez képest mit is tett a tartományi és a köztársasági kormány
együttesen a földművesekért aszálykárok kapcsán (a múlt ülésen leszavazták az
ellenzék erre vonatkozó javaslatát, és azóta sem intézkedtek).
Míg én azt szerettem volna megkérdezni az
oktatási titkártól hogyan lehetséges az, hogy az ötödikes magyar nyelvű naplók csak november közepén kerültek az iskolákba amikor Belgrádban van oktatási államtitkáruk, a tartományban ők vezetik az oktatási titkárságot, többségük van a Magyar Nemzeti Tanácsban és olyan jó az együttműködés a tartományi és a köztársasági kormány között mint eddig soha! ( http://tinyurl.com/y9axs4kw)
Sajnos egyikünk sem kapott azonnali választ mert
a tartományi kormány tagjai - így az oktatási titkár is- nem tartózkodtak a
teremben!
Ezért az írásom végére ismét
kérdést kell elhelyeznem: miért fél a hatalmi koalíció az ellenzék kérdéseitől?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése