ÁLDOTT, BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYT ÉS SIKEREKBEN GAZDAG ÚJ ÉVET KíVÁNOK!
2012. december 25., kedd
2012. december 20., csütörtök
LEVELEM A VAJDASÁG MA HíRPORTÁL SZERKESZTŐSÉGÉNEK
Tisztelt szerkesztőség!
Az Önök hírportálján a Kárpát-medence rovatban, A határon túli magyar
autonómia-törekvések címmel (http://www.vajma.info/cikk/karpat/9141/A-hataron-tuli-magyar-autonomia-torekvesek-tamogatasa.html),
2012. december 20-ai keltezéssel
megjelent cikk kapcsán szeretnék pontosítani és ismertetni néhány szempontot.
1.
A cikk alcímében szerepelő „A vajdasági
magyarság autonómiáját állították példaként a Nemzeti Összetartozás Bizottsága
albizottságának ülésén” állítás, tudomásom szerint, ilyen megfogalmazásban,
nem hangzott el. Ezen az ülésen az MNT
jelenlegi helyzetéről és a jövőbeli tervekről hallhattunk ismertetőt.
2.
Egyben szeretném ismertetni a közvéleménnyel,
hogy ezen az ülésen a VMDK kérésére, írásos formában ismertetve lett a NÖB autonómia
albizottság tagjaival, és a jelenlévő meghívott vendégekkel, az a 15 pontot tartalmazó „ A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG AZONOSSÁGA
MEGŐRZÉSÉNEK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK ALAPKÖVETELMÉNYEI” című dokumentum, amelyet 2012. szeptember 27-én
Újvidéken elfogadta négy délvidéki magyar párt, civil szervezetek, egyének,
valamint petíció formájában több százan támogatták. (http://www.vmdk.org.rs/hirek/129-a-vajdasagi-magyar-koezoesseg-azonossaga-megorzesenek-es-fejlodesenek-alapkoevetelmenyei).
3.
Kifejeztük véleményünket, hogy a koszovói kérdés
rendezése során, az ott élő szerbség részére emlegetett széles körű területi
autonómia, megvalósulásának esetén, jó példa lehet a vajdasági magyar területi
autonómia vonatkozásában is. Ebből a megfontolásból nem tartjuk célravezetőnek
azt a tendenciát, hogy egyes magyar politikai erők, a délvidéki magyar területi
autonómiával szemben, előtérbe helyezik
a Vajdaság autonómiájáért folytatott politikai harcot, azt a látszatot
keltve, hogy a Vajdaság autonómiája egyet jelent a magyar autonómiával.
4.
Biztatónak találjuk az MNT elnökének Budapesten
elhangzott mondatait, miszerint elfogadhatónak tartja a fent említett dokumentumban megfogalmazott
15 pontot, tisztában van a jelenlegi Nemzeti Tanácsokról szóló törvény által
állított korlátokkal és azzal, hogy a vajdasági magyarság megmaradását és
fejlődését, hosszú távon csak a területi autonómia biztosíthatja.
5.
Zárszóként, Szili Katalin elnök asszony mondatát
idézném:
„ Legyen a 2013-as
év a cselekvés éve”
Tisztelettel,
Csonka Áron
a VMDK elnöke
Ada, 2012.12.20
2012. december 17., hétfő
AMI HAZUGSÁGGAL KEZDŐDIK, AZ HAZUGSÁGGAL IS VÉGZŐDIK...
ELSŐ TÉTEL
A "leg európaibb" törvénynek nevezték Budapesten. Míg le nem fordították magyarra. Utána magyar narancs lett belőle. A törvény alkalmazását számos botrány és törvénysértés sorozata kíséri. Titkos adatbázisok kidolgozása az egypárt részéről, a külön választási névjegyzék adataival való visszaélés ( amit a szerbiai adatvédelmi biztos is megállapított és elmarasztalt), majd a híres "zentagunarasi beszéd".
Az egypárti MNT mostani elnöke végig tagadta, hogy ő lesz a listavezető és azt is, hogy ő számít az elnöki szék várományosának. Megalakulását követően gyorsan beigazolódott a törvény gyengesége, ami a tiltakozókat igazolta. Arra viszont elegendőnek bizonyult, hogy az egypárt, más fórumokon megcsappant politikai befolyását, az egypárti MNT-én keresztül egyensúlyozza. Még jobban maga alá gyűrte a délvidéki magyar médiát, oktatást, kultúrát, civil szférát. A magyarországi adófizetők pénzét osztogatva kliensi viszonyokat építenek. Ma a kisebbségi magyar társadalomban olyan helyzetben vagyunk mint a legsötétebb milosevictyi időkben. Ha nem sorakozol fel, nem juthatsz munkához. Nem lehetsz iskolaszéki tag, intézmény igazgató, bizottsági tag, igazgató, oktató, könyvtáros, újságíró, színházas stb. Egyszerűen nem a rátermettség, iskolai végzettség, hanem a párt könyvecske számít. És aztán csodálkozunk miért fordulnak el az emberek (főleg a fiatalok) a politikától? A kiélesedett kenyérharc csak fokozza ezt az állapotot. Az emberek meg vannak félemlítve és zsarnokok uralkodnak felettük. Nem mer senki sem lázadni. Emelt fővel járni. Az értelmiségünk- ha lehet ilyenről beszélni- is besorakozott. Hallgatnak. Cinkosok lettek. Az helyett, hogy a délvidéki magyarság jövőjét meghatározó egyéniségei legyenek, beültek a hátsó padokba és vegetálnak. A markukat, azt azért tartják. Mert valamiből meg kell élni. Szomorú helyzet. Egyedül néhány baloldali értelmiségi a Napló Kör társaságból mer megszólalni a nyilvánosság előtt. Egy igazi társadalmi párbeszéd kialakulásához azonban ez nem elegendő. Kanyarodjunk vissza.
MÁSODIK TÉTEL
Azt mondják a legnagyobb "sikere" a
kisebbségi "autonómiánknak" az ösztöndíj program. Ez
vitathatatlan. Mi a vitatható? Az állítás első része. Ehhez nem
kellett MNT. Csak egy egész Délvidéket átfogó ösztöndíj alap.
Három, esetleg öt ember elegendő volna a pályázatok
lebonyolítására. Olcsóbb is lenne mert a MNT
költségvetésében megmaradna a rengeteg sóhivatalban dolgozók
(nem kevés) fizetése és egyéb járandóságuk. Mivel Szerbiában
élünk, csak gondoljunk vissza a Matica
Srpska és a Tököliánum
formájára és szerepére a szerbek nemzeti felemelkedésében.
A 25 pontos ösztöndíjas történet is csak azt bizonyítja, hogy
az adóforintokat kliensi rendszer építésére használják (meg a
diplomahonosítási költségek részleges visszatérítésére szánt
forintokat is). Az esély egyenlőségi biztosnak beadott
észrevételünk némileg enyhített a helyzeten, így a tanulmányi
eredmény kerülhetett előtérbe (ami a normális) és a diákok
széles köre pályázhatott ösztöndíjra.
A "második legnagyobb MNT siker" az a
magyar diákok
"felzárkoztatása" a három éves (szakma)
iskoláztatásról a négy éves (technikum, gimnázium)
irányzatokra. Nos, ez így, ebben a formában nem fedi a valóságot.
Akik az oktatásban dolgoznak azok tudják, hogy az általános
iskola végén egy fajta "kis érettségit" kell "tenniük"
a végzős diákoknak, ami egyben a középiskolába való felvételit
is jelenti. Ha tudjuk azt, hogy a diákok akár O (nulla)
ponttal is bejuthatnak négy éves szakra, akkor ez a "siker"
már nem is olyan fényes. A gimnáziumi "őrület" keltése
sem jó. Igen, szükségünk van egyetemet végzett emberekre, de
szükségünk van jó műszaki szakemberekre is. Meg mesterekre is.
Mi a "kis érettségi" hátulütője? A három éves szakok
üresednek, eltűnnek. Velük együtt az oktatók is. A négy éves
oktatás tempóját meg nem tudja minden diák felvenni. Ha nincsen
alternatíva, kieshetnek a rendszerből. Mint mindenben, itt is
fontos a megfelelő tervezés és az egyensúly.