2016. július 26., kedd

2016. július 18., Vajdaság Autonóm Tartomány 4-ik ülése, felszólalásom a tartományi ombudsman 2015. jelentése kapcsán

(GYORSÍRÁSI KIVONAT)

Izvod iz stenografskih beležaka sa 4. sednice Skupštine Autonomne pokrajine Vojvodine, održane 18. jula 2016. godine

3. IZVEŠTAJ POKRAJINSKOG ZAŠTITNIKA GRAĐANA – OMBUDSMANA ZA 2015. GODINU

ARON ČONKA:

Za razliku od nekih govornika koji su ovde u prethodnim minutima izneli svoje viđenje Izveštaja ombudsmana, ja mogu da kažem da je moje lično iskustvo ili iskustvo Demokratske zajednice vojvođanskih Mađara sa institucijom Pokrajinskog ombudsmana veoma pozitivno. U svakom pojedinačnom slučaju, kada smo se obraćali ovoj instituciji radi zaštite pojedinačnih ili kolektivnih prava, uvek smo naišli na razumevanje, na ekspeditivnost i na podršku u tome da zakonske odredbe, koje se tiču zaštite prava nacionalnih manjina, u ovom slučaju mađarske nacionalne manjine, budu ispoštovane.
Mogu da kažem da je jedan od ovakvih vidova uspešne saradnje bio i onaj slučaj kada smo se obratili Pokrajinskom ombudsmanu u vezi obeležavanja naseljenog mesta, to jest, Grada Novog Sada, na manjinskim jezicima, koje nije bilo ispoštovano. [ Azóta a VMDK javaslatára és az ombudsman közbenjárásával már magyarul is ki van írva Újvidék neve- a szerző megjegyzése]
Želeo bih samo da kažem i da reflektujem na Izveštaj Pokrajinskog ombudsmana i da kažem da je veoma detaljan i zapravo odslikava stanje u našem društvu i možda su pojedini govornici, koji su ovde izlagali svoje viđenje o tome čime bi trebao Pokrajinski ombudsman da se bavi, možda su u pravu kada kažu koja to ograničenja Statut predviđa za instituciju Pokrajinskog ombudsmana. Međutim, moram da da kažem da život donosi i nešto drugo i jednostavno odluka Ustavnog suda, koja je Statut Autonomne pokrajine Vojvodine napravila takvim, kakvim jeste, zaparavo mnogo tome doprinela da Pokrajinski ombudsman jedino težinom svog autoriteta može da uradi nešto po pitanju onih institucija, koje se nalaze na teritoriji Pokrajine Vojvodine, a osnivane su od republičke administracije. Znači, ineteres građana, javni interes nalaže da se Pokrajinski ombudsman obrati tim institucijama.
Što se tiče teme koja je malopre ovde bila, to je proporcionalno zastupanje i zapošljavanje pripadnika manjinskih zajednica, želim da kažem da je to ustavna obaveza, to piše u Ustavu Republike Srbije. Dakle, proporcionalno zastupanje i ne samo u zapošljavanju, nego i u političkim telima i u izvršnim telima. Shodno tome, zanimljivo mi je bilo kod prve tačke dnevnog reda da vidim da nema proporcionalnog zastupanja manjinskih zajednica prilikom izbora zamenika sekretara ili govorili smo i o upotrebi jezika, službene upotrebe jezika, pa hajde da vidimo šta piše u Poslovniku ovoga doma. Piše da se materijali, zapravo samo saziv za sednicu, dnevni red, može izdati i na ostalim službenim jezicima u upotrebi. Ja postavljam pitanje zašto se i materijali koji  izlaze pred poslanike, na zahtev poslanika ne mogu izdati i na jezicima manjinskih zajednica. Mislim da je to sasvim u skladu sa zakonima i u duhu sa onim što predviđa i Ustav Republike Srbije, a i Statut Vojvodine.
Izdvojio bih samo još jednu temu, koja je takođe delimično pomenuta, a to je privatizacija medija.

DAMIR ZOBENICA:
Molim vas samo da obratite pažnju na vreme, pošto...

ARON ČONKA:
Dve rečenice i završavam.

DAMIR ZOBENICA:
U redu.

ARON ČONKA:
Velike štete su nastale privatizacijom manjinskih medija, naročito na lokalnom i regionalnom nivou, ali se mora istaći još jedna činjenica, koja takođe nije prisutna u Izveštaju ombudsmana, a to je takozvani pritisak, politički pritisak na manjinske medije preko nacionalnih saveta, jer određene političke opcije, naročito, hajde da kažem, najbolje poznajem situaciju u Mađarskom nacionalnom savetu, preko Mađaraskog nacionalnog saveta vrše pritisak na novine koje se izdaju na mađarskom jeziku, a finansiraju se iz sredstava budžeta Republike Srbije i Autonomne pokrajine Vojvodine i koristeći javna sredstva, zapravo pretvaraju te listove u stranačke listove i mislim da to nije primereno i da se na to treba takođe obratiti pažnja. Zahvaljujem.

2016. július 19., kedd

Néhány benyomás a Vajdaság Autonóm Tartomány negyedik üléséről

Tegnap (2016.07.18.) volt a tartományi képviselőház ülése. Érdekes volt látni hogyan nyilatkoznak és hogyan szavaznak a mostani és a valamikori koalíciós partnerek.

Talán kezdhetném a titkárhelyettesek megválasztásával. A 12 titkárságba 11 helyettest választottunk. Az eredeti javaslat szerint 10 helyettest választottunk volna, de közvetlen az ülés előtt kézhez kaptuk a javaslat módosítását amiben már 11 név volt. Igor Mirovic, a VAT kormányfője tanult a kormányválasztási ülésből és ezúttal időben rendelkezésünkre bocsájtotta a jelöltek életrajzát.

Nem szeretnék külön kitérni senkire sem, ezért csak általánosságokban kommentálnám a jelölteket. Az előerjesztések egyik jellemzője az volt, hogy a jelöltek politikai alapon lettek kiválasztva, ami talán normális is, hiszen a tartományi kormány is politikai leosztás szerint működik.
Azonban az életrajzokból kiderült, hogy a  hatalmon lévő többség nem rendelkezik  megfelelő szakkáderrel.

A jelöltek nagy része, kivételt képeznek az orvosi és bölcsész képzettségűek, magán egyetemeken szereztek diplomát, katonai vagy rendőrségi múlttal rendelkeznek, de akadt közöttük volt bokszoló, kétes hírű üzletember, közvállalatok szétzilálásáról elhíresült káder is.
A 11 jelöltből egyiknél sem volt feltüntetve hol született. Egyedül az iskolai végzettségük alapján lehetett kikövetkeztetni kinek milyen volt az életútja. Feltételezhető, hogy ezzel egyes jelöltek nem vajdasági gyökereit rejtették el.

És most a legfontosabbról: a 11 jelöltből csak 1 magyar volt! Más kisebbségi nem is volt az előterjesztésben, holott a szerb alkotmány a részarányos politikai képviseletről (döntéshozó és végrehajtó hatalmi ágon) regél. Természetesen ez nem zavartatta a tartományi hatalomban lévő kisebbségi pártot. Simán megszavazta, szóvá sem tette. Bort iszik, vizet prédikál elv alapján.

A másik erős benyomásom szintén az ehhez kapcsolódó kétkulacsos politizáláshoz fűződik. A tartományi ombudsman jelentését értékelve a szabadkai párt frakcióvezetője éppen a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó elemeket emelte ki (főleg a tartományi szervekben dolgozókra vonatkozó adatokat). Pozitív elemnek tartotta és támogatásában biztosította az ombudsman intézményét.

Ezt követően a szószékhez a haladó párt (szerb koalíciós partner) frakcióvezetője jött ki, és többek között élesen bírálta az ombudsmani jelentés részarányos foglalkoztatási részét. Sületlenségnek és egyéb erős jelzőkkel minősítette, majd azt is kifogásolta hogyan merészeli bárki is a tartományi szervekben dolgozók "vérsejtjeit" számolgatni. Ennyit a koalíciós partnerről és a virágzó koalícióról, illetve a koalíciós partner elfogadottságáról.

Mégis a kétkulacsosság csúcsa az volt amikor a Vajdaság  2015-ös zárszámadását, illetve a tartományi nagyberuházási alap 2013/14-es jelentését tárgyaltuk. A haladók kitalálták azt a kommunikációs panelt, hogy azért szavazzák meg a 2015-ös zárszámadást mert nem szeretnék ha ezért a köztársasági szervek megvonnák az úgynevezett transzfer eszközöket, azaz a központi köztársasági költségvetésből érkező átutalásokat, ami nehezen elképzelhető abban a helyzetben amikor ők vannak hatalmon Belgrádban és Újvidéken is.

Ha figyelembe vesszük milyen erőteljes támadásokat folytattak az előző hatalmi felállással szemben a pénzek költése kapcsán, majd letartóztatásokat, bűnvádi feljelentéseket is intéztek ellenük, akkor mostanára csak arra a következtetésre juthatunk, hogy az mind a napi politikai célokat szolgálta, és mindeddig nem találtak, sem ők, sem az általuk irányított rendőrség, bíróság, semmilyen terhelő bizonyítékot állításaik igazolására.

Ezt nehéz volt elismerni a nagy nyilvánosság előtt, így kitalálták miért fogadják el a zárszámadást és miért nem szavazzák meg a nagyberuházási alap jelentéseit. Csakhogy a nagyberuházási alap részhalmaza annak amit a zárszámadásban elfogadtak. Arról nem is beszélve, hogy a mostani kisebbségi koalíciós partnerük tagja voltak az előző kormánynak, a nagyberuházási alapban is fontos pozíciókat töltöttek be.

Tehát ha a haladók lopót kiáltanak az előző kormányra, akkor a mostani koalíciós partnerüket is lopóknak minősítik.

De nem csak a haladók voltak ebben a tudathasadásos állapotban, hanem a szabadkai párt is. Mert ők is megszavazták a 2015-ös zárszámadást (nehogy lopók legyenek), de a nagyberuházási alap jelentéseit már nem szavazták meg. Ezek szerint Kern Imre és pártjuk közreműködése az alapban mégsem volt olyan makulátlan?

Természetesen a demokraták (DS) védték az előző kormányt és döntéseit és így egy olyan szürreális helyzet alakult ki, hogy a demokraták védték a szabadkai párt mundér becsületét, míg ők saját maguk ellen szavaztak. És ezt hívják következetes politizálásnak!

Ezek után sem a haladóknak, sem a szabadkai pártnak nincsen semmi erkölcsi joga hátrafelé mutogatni és a következetességre hivatkozni.

2016. június 28., kedd

Első felszólalásom a vajdasági parlamentben. Téma: az új tartományi kormány megválasztása (kivonat a gyorsírásos jegyzetekből, szerb nyelven)

IX/ВМ
АРОН ЧОНКА:
Захваљујем, господине председниче.
Ја бих желео да апелујем на Вас да уведете мало реда приликом ословљавања на овој Скупштини, јер поред константног рекламирања Пословника, члана 96. прекршени су и они чланови које се односе на то да једни о другима треба да говоримо са уважавањем и мислим да бисте требали на то да обратите пажњу и, ако треба, онда да користите инструменте који су у Вашим рукама.
Господин Корхец је већ најавио у свом излагању да ће Демократска заједница војвођанских Мађара и Мађарски покрет бити уздржани приликом гласања. Ја бих желео у име Демократске заједнице војвођанских Мађара да изнесем своје виђење нашег става, што бих започео тиме смо ми као посланици који немамо одборничку групу у неком незавидном положају и да смо неинформисани по много чему. Зато бих апеловао на Вас, господине председниче, пошто по Пословнику Ви сте дужни да одржавате комуникацију са посланичким групама, да одступите мало од тог дела Пословника и да ту неку врсту комуникације проширите мало и на оне који формално немају посланичку групу, али су заинтересовани за то да учествују у раду Скупштине Војводине. Зашто кажем то да смо неинформисани? Па ево….

ИШТВАН ПАСТОР:
Господине Чонка, не разговарамо сада о мени и комуникацији између Вас и мене….
АРОН ЧОНКА:
Говоримо о томе о једном начину рада…
ИШТВАН ПАСТОР:
Не, разговарамо практично о избору Покрајинске владе, па бих Вас молио да се усредсредите …


АРОН ЧОНКА:
Да би изабрали на квалитетан начин Владу, морамо да имамо све информације на располагању, ако се слажете са тим. Ја само говорим о томе чији је задатак то да уради.
Неко од претходних говорника је ту у овој сали говорио о томе да се не бира сваки дан Влада Војводине и ја се са том констатацијом у потпуности слажем. Због тога сматрам да ова журба у којој смо сада сви ту присутни, није добра и да не даје прави начин избору ове Владе. Такође сматрам да је и то један од пропуста, на неки начин, од господина Мировића да нам није ставио на располагање биографије кандидата за састав нове Покрајинске владе. Ми бисмо желели да се упознамо са тиме, делимично познајемо неке чланове који су предложени, али мислим да би било људски и уљудно да добијемо те информације на располагање.
Ако бисмо говорили о самом излагању господина Мировића, желим да се придружим констатацији господина Корхеца да су проблеми правилно препознати, са свим оним неким мањим допунама на које је и он указао. Међутим, ако бисмо то превели на један језик, рецимо једне СВОТ анализе, онда можемо да кажемо да смо препознали проблеме, али да не говоримо о томе које су наше даље мере које желимо да предузмемо и како желимо да постигнемо, које механизме желимо да користимо да бисмо постигли неке позитивне резултате. Мислим да је то највећа мањкавост излагања господина Мировића.
Због тога, а и оног дела који се односи само, пошто смо ми као Демократска заједница војвођанских Мађара изразито мањинска странка, сматрам да део излагања који се односи на остваривање права националних заједница, није у довољној мери присутан у програму, наведене су неке,  'ајде да кажемо паушалне идеје шта би требало да се уради по том неком питању, али заиста сматрам да то заслужује много више пажње, ако је већ то један угаони стуб политике која ће се водити у наредном периоду. Ја сам записао, фактички, три реченице у излагању господина Мировића се односе на мањинску проблематику. И ништа више. Три реченице. Ја се надам да у неком будућем периоду ће ове три реченице да се продуже и да ће добити заслужено своје место у пракси и да ће се у пракси показати да постоји могућност да побољшамо положај и остваривање права националних заједница.
На крају, желео бих да скренем пажњу само на још једну идеју, на нешто што би требало такође да се узме у обзир, ако желимо да побољшамо равномерни регионални развој свих нас овде у Војводини. Радује ме то да смо говорили о ауто-путу, обилазница око Новог Сада, Суботица, да смо причали и о Банатској магистрали, али не смемо заборавити ни Потисје које ни у ком случају није повезано путном мрежом у довољној мери ни са једним ауто-путем или путем који се планира. Због тога бих, и то је неки мој предлог, да се узме у обзир и остваривање једног другачијег повезивања, а то је правац од Осјека према Темишвару, значи да се премости простор између предвиђена два дела ауто-пута, како би Потисје ушло у крвну мрежу Војводине.


2016. május 11., szerda

Potápi tévedésben van

Mosolyogva olvasom mit nyilatkozgat Magyarországon a Biztos Pont elnöke. Miután a rossz választási eredmények miatt lemondta  vajdasági sajtótájékoztatóját, közpénzen guruló autójába pattant és elsietett Budapestre magyarázkodni, hogyan is lehetséges 50 milliárd forint, meg Bayer-Szíjjártó-Orbán-Potápi  hátszéllel ekkorát bukni.

Vallomásából  kiderült mindennek mi vagyunk az okozói. Okfejtése szerint azért kaptak olyan kevés szavazatot  köztársasági szinten (egyetlen indulóként, és az egyetlen igaz magyarok pártja!) mert mi arra hívtuk fel a magyar választókat, hogy a demokratikus politikai erőkre szavazzanak (az elnök úr ezt félremagyarázza  azt állítván arra hívtuk fel a vajdasági magyarokat szavazzanak a DS-re, kizárván saját pártját és  koalíciós partnereit a demokratikus erők köréből- sic! Vagy ez már a tudatalatti?), meg azért mert az utóbbi két évben 15000-en elmentek külföldre.

Ez valóban egyedi megközelítése a dolgoknak, amivel csak az a baj, hogy nem fedi a valóságot. Először is a választási bukást saját maguknak / magának köszönheti mindazzal amit tettek vagy nem tettek meg az utóbbi években. Pedig lehetőségük lett volna mert minden szinten hatalmon voltak.

Másodsorban, hogyan tudna egy kis párt meg a galambászok egyesülete ekkora szavazatvesztést okozni az igaz vajdasági magyarok egyetlen pártjának? Vagy netán a VMDK-MM koalíció mégsem olyan súlytalan mint ahogyan azt elnök úr állította?

A másik nyilvánvaló ferdítés az elvándorlás miatti veszteség. Először is honnan jutott ehhez az adathoz? A szerbiai  titkos rendőrségtől?  
Másodsorban, egy ilyen adattal való kérkedés - véleményem szerint- enyhe nagyképűségre utal. Vagy az elnök úr tényleg azt gondolja, hogy az a 15000 ember aki állítása szerint elhagyta a Vajdaságot az utóbbi két évben  az mind szavazati joggal bíró vajdasági magyar ember (gyerek közöttük nincs!), és mind a 15000 az egyetlen igaz magyar párt szavazója?

És mi van azzal a plusz 5000 emberrel? Hiszen 20.000-es szavazatvesztésről beszélünk! Vagy ismét rossz a matek? Mint az "ellopott" 30.000 szavazatnál?

Az elmélet kedvéért, mondjuk azt, tényleg így van. Mit tett/tettek ellene? A kampányban egy szót sem szóltak az elvándorlásról. Eszébe jutott-e elnök úrnak, hogy  ezek az emberek miért is mentek el? Netán azért mert olyan jól végezték munkájukat a köztársasági kormányban, hogy miattuk külföldre kényszerültek? Vagy nem éreznek semmilyen felelősséget?

Valószínű, hogy nem mert a tartományi és az önkormányzati szinten történő zsugorodásért is minket tart felelősnek. Hirtelenjéből azt találta ki, hogy mi valójában azért kaptunk ilyen sok szavazatot mert  Fidesz és magyarellenesek vagyunk! A jelek szerint ezt a rágalmat el is hitette az államtitkár úrral! Csodás!

De akkor mivel magyarázza / magyarázzák  azt a  tömérdek szavazatot amit a délvidéki magyar állampolgárok adtak a Fidesznek? Vagy éppenséggel azt, hogy a VMDK-MM listáira ugyanazok a délvidéki magyarok szavaztak akik a Fideszre is szavaznak? Nem érzékelnek ebben némi logikátlanságot? Vagy a paraszti logika ebben az esetben nem számít?   

Sebaj! Az a fő, hogy fejlődünk! Mert az elnök úr itt nem állt meg! De nem ám!
Törpepárt, nemzetárulók, Soros bérencek, balliberálisok, szélsőséges elemek, radikális jobbszélsők, Jobbikos bérencek, balliberális politikai képződmény és egyéb hasonlóan megmosolyogtató jelzők után, mára már  szerbiai magyar-horvát párt lettünk. Szerinte mi amolyan felvidéki recept alapján készült délvidéki Híd-Most multikulti csapat vagyunk.

Lejáratási kísérletnek nem rossz, csak az a baj, hogy az elnök úr elfelejt valamit.
Például azt, hogy a VMDK-nak, de az MM-nek sincs belgrádi alapszervezete, a VMDK nem tagosít szerbeket, ennek megfelelően a (elbuktatott) köztársasági listánkon, nem lehetett találkozni belgrádi szerb nevekkel. Mindezt  elnök úr már nem mondhatja el saját pártjáról.

Igazmondás közben elnök urat még az az aprócska dolog sem zavarja, hogy a VMDK, de a MM is a Magyar Nemzeti Tanácsban  képviselőkkel rendelkezik. És ezt az egész világ tudja. Még Budapesten is.  
Akkor most hogyan is állunk a "hidasodással"?  Nagyon szeretném ha erre is választ kapnánk. Mondjuk Budapesten a Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén. 

2016. március 2., szerda

Hol tart a szerbiai vagyon-visszaszármaztatás?

Hol tart a szerbiai vagyon-visszaszármaztatás?

A közelmúltban már többször is beszéltem arról hol is tart a szerbiai vagyon-visszaszármaztatás. Felszólalásaimban rendszeresen arról számoltam be milyen nagy a lemaradás és milyen vontatottan működik, valójában nem működik, az a gyakorlatban. Beszéltem arról is milyen nagy átverés az az állítás, hogy a vajdasági magyar érdekképviselet hatalmas sikert ért el a rehabilitációs és a vagyon-visszaszármaztatás esetében. Konkrét adatokat, bírósági döntések számát mutattam be egy-egy nyilvános felszólalásomban. Ezekről a tényekről nem igazán szeretnek tudomást venni azok akik ezt megfelelő fórumokon szóvá tudnák tenni Belgrád-Budapest-Brüsszel viszonylatban. Pedig most nagy szükség volna rá!

Mert úgy néz ki Szerbia továbbra is cinkos lapokkal játszik. Bár ez EU út vállalásával elfogadta a vagyon-visszaszármaztatás kötelezettségét, a gyakorlatban megtesz mindent annak érdekében, hogy erre ne kerüljön sor. Húzza az időt és görgeti maga előtt a valós kárpótlás kezdetét. Először a rehabilitációs és vagyon-visszaszármaztatás rendelkezéseinek ellentmondásai és elkésett alkalmazása miatt sok embert kizártak a kárpótlásból (különösen Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjainak esetében), másodszor elhalasztották az anyagi kárpótlás kifizetésének kezdetét, és harmadsorra a földtörvény módosításával teljesen felülírták a természetbeni és a földcsere alapon történő vagyon-visszaszármaztatást. 

Talán említenem sem kell, ehhez a szerb kormányban ülő magyarjaink is hozzájárultak. Mintha elfelejtették volna, hogy elsősorban a közösségünk és nem a szerb állam érdekeit kellene, hogy képviseljék.

Ilyen szempontból üdítően hatott a 2016-02-29-i VRTV Napjaink c.műsorban bemutatott riport. Kellő részletességgel, több félt megszólító, akár kordokumentumnak is megfelelő tájékoztatást kaphatott az ez iránt érdeklődő néző.


Ezért mindenkinek aki a blogomra látogat, azt merem ajánlani nézze meg ezt a mindössze húsz perces videót.


2016. február 26., péntek

A Magyar Nemzeti Tanács a délvidéki magyar sajtó teljes elfojtására készül

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felszólítja a Magyar Nemzeti Tanács kisebbségpárti többségét, hogy a MNT 15-ik rendes ülésén ne szavazza meg azokat a kádermegoldásokat, amelyek a délvidéki magyar sajtó teljes elfojtására irányulnak.

A VMDK közleményének teljes szövege:

2016. február 16., kedd