2018. január 12., péntek

VAT Hivatalos nyelvhasználat - ellenzékből is lehet eredményeket elérni





A VAT 17-ik ülésén elfogadták a parlament ügyrendjének módosítását amivel lehetőség teremtődött arra, hogy a képviselőház anyagait magyarul is elkaphassuk. A határozatot az ezt megelőző beadvány szellemében dolgozták ki. Elfogadása is azt bizonyítja lehet ellenzékből politizálni és eredményeket elérni.



Felszólalásom gyorsírói jegyzete elérhető itt (szerb nyelven):

Прелазимо на 14.
тачку данашњег дневног реда: ПРЕДЛОГ
ОДЛУКЕ О ИЗМЕНАМА И ДОПУНАМА ПОСЛОВНИКА О РАДУ СКУПШТИНЕ АУТОНОМНЕ ПОКРАЈИНЕ
ВОЈВОДИНЕ
.
АРОН ЧОНКА:
Захваљујем,
господине председниче.
Наша посланичка
група ће подржати овај предлог, с обзиром на то да је он израђен у духу и по
оним принципима који су били присутни на дневном реду, чини ми се 15. седнице
Скупштине АП Војводине, када сам једну одлуку предложио, за промену овог
Пословника у овом правцу.
Ако се сећате, у тој
расправи ја сам већ тада изразио вољу и за договор, што се тиче тог неког
временског интервала за примену једне овакве одлуке. Она је сад уграђена у ову
Одлуку о изменама и допунама Пословника и сматрамо да је тај прелазни период
довољан да би се адекватно припремила и скупштинска служба, а и читава
администрација за један овакав искорак у добром правцу.
Оно на шта морам да
скренем пажњу и на то сам скренуо пажњу и на Колегијуму Скупштине, да остаје
још једна недоречена одредница Пословника, а везана је за службену употребу
језика на седницама скупштинских одбора.

XXXVI/ВМ

Наиме, сада ћемо
имати једну ситуацију да ћемо моћи и бити у прилици, наравно сви они који то
затраже и пријаве се у одређеном року ће имати прилику да добију материјал на
неком од службених језика у писаној форми, али не постоји за сада још пословничка
могућност да се и на седницама скупштинских одбора неко обрати у усменој форми,
дакле на овим службеним језицима.
На Колегијуму на
ком сам присуствовао видео сам да постоји добра воља од стране свих странака
које су биле заступљене на овом Колегијуму да се и ово питање реши, и ја се
заиста надам да ће у неком наредном периоду у догледно време бити стављена
тачка и на ову проблематику и да ће се тако заокружити и у свим доменима
службена употреба језика и писма.


На крају, желео бих
само да позовем све оне посланике који се користе неким од службених језика у
употреби, сем српског, да у што већем броју се пријаве у том року за коришћење
својих права, и да живе са овим правом, јер им је сад заиста отворена та
могућност. Захваљујем.

Miért kisebb a vajdasági átlagfizetés a belgráditól? VAT 2018-as költség...





A hatalmi többség azt állítja amióta ők vannak hatalmon azóta minden jobb mint ami előtte volt. Csakhogy a statisztika mást mond! A vajdasági átlagfizetés kisebb mint a belgrádi, a Vajdaság jobban és gyorsabban néptelenedik el Szerbia más területeihez képest. Vajon miért ha itt minden olyan jó?

Felszólalásom gyorsírói jegyzete - szerb nyelven- itt olvasható:

Извод из стенографских бележака са17. седнице СКУПШТИНЕ АУТОНОМНЕ ПОКРАЈИНЕ ВОЈВОДИНЕ, одржане 21. децембра 2017. године



ПРЕДЛОГ ПОКРАЈИНСКЕ СКУПШТИНСКЕ ОДЛУКЕ О БУЏЕТУ АУТОНОМНЕ ПОКРАЈИНЕ ВОЈВОДИНЕ ЗА 2018. ГОДИНУ



АРОН ЧОНКА:

Захваљујем, господине председниче. Посланичка група Алтернатива за Војводину-ДЗВМ-Мађарски покрет- Нова Србија, неће подржати Предлог буџета за 2018. годину. Разматрајући Предлог буџета приметили смо, отприлике, исте оне недостатке које је уважени господин Зеленски већ у свом обраћању изнео, а то је да овај буџет не садржи оне минимуме који су Уставом прописани и ни у погледу оних минималних 7% нити у погледу оних средстава која су предвиђена за капитална улагања. Посматрајући структуру буџета и ценећи оно што је предвиђено као 68 милијарди динара, а као неки оквир за следећу годину од којих су неких 42 милијарде динара заправо трансферна средства која само пролазе кроз буџет АП Војводине, и која су наменског карактера и са којима ми као такви заиста немамо неки велики утицај на те пројекте, нарочито на оне пројекте који се тичу капиталних улагања и који су заправо пројекти републичке Владе међутим, ево средства пролазе кроз буџет АП Војводине и овде се појављују да би, по нашем мишљењу, на вештачки начин подигла та средства која се налазе у овом буџету.

XIII/ВС

Оно што је заправо тај део на који се мора обратити пажња, то је тих неких преосталих 26 милијарди динара, од којих је један већи део, заправо, већ, хајде да тако кажемо, утрошен, пошто су то пренета средства из неких ранијих година, а намењена су такође за неке пројекте који се нису остварили у 2017. години, тако да се заправо можемо ослонити само на оне категорије које произилазе из прихода остварених на порез на добит и порез из зарада. Занимљиво је код ових категорија, и то је веома лепо написано у самом предлогу буџета, ми из тога видимо да и сама секретарка има одређене резерве према остваривању прихода из дела пореза на добит. У неколико реченица је то, чини ми се, више пута и подвучено, али мислим да је, и уколико ми то дозволите, ја бих то прочитао, најјасније је назначено у позивању на мишљење Фискалног савета или на мишљење саме Владе Републике Србије.

Имали смо у неком претходном обраћању и због тога је важно, због јавности, да се чује ово мишљење и да се ово прочита, имали смо једно тумачење да је изненадни прилив пореских прихода, који је остварен у 2017. години, да се може захвалити одличном привредном амбијенту и запошљавању и да је зато Аутономна покрајина Војводина дошла до својих неких изненадних прихода због којих је дошло до ребаланса. Међутим, овде се подвлачи следеће, и сада цитирам, „да привредни раст није једини индикатор наплате овог пореза“, мисли се на порез на добит, „указује и Влада Републике Србије. Наиме, у облазложењу Предлога закона о буџету Републике Србије за 2018. годину стоји: један део прихода у 2017. години, међутим, је резултат примене рачуноводствених прописа који регулишу третман повећања уписа вредности имовине у пословним књигама. Овај део наплаћеног пореза се може сматрати једнократним приливом, јер је рачуноводственог карактера, а не последица раста стварне профитабилности“.

Дакле, сама ова дефиниција, сама ова реченица указује на то да ипак није толико сјајно, ипак није дошло до толиког изненадног раста, стварања пословног амбијента и запошљавања, као што је то у неком претходном периоду изнето, а да би се то поткрепило, можда би се могли позабавити и са тим чињеницама, које су такође статистичке природе и које су изнете у јавност, а то је да је плата у Војводини у овом моменту, просечна плата у Војводини је у овом моменту мања, него просечна плата у Београду, а да се Војводина као регија много брже и више празни, него неке друге регије у Републици Србији. Значи, ако је баш толико сјајно, онда због чега имамо ове појаве.

Такође бисмо желели да нагласимо да има једна категорија у овом предлогу, а то је члан 7. предлога буџета за 2018. годину, у којем се предвиђа могућност да овај дом овласти унапред Владу Војводине да ради финансијске ликвидности може да изврши одређено задуживање највише до 600 милиона динара. Ова ставка је била и у предлогу буџету за 2017. годину. Ми никаквих информација нисмо добили о томе да ли је ово примењено или није примењено, па претпостављамо да није. Међутим, уколико није дошло до тога и није се применило, није се указала потреба за овим, чуди нас зашто се сада ово налази поново у предлогу за буџет за 2018. годину, када је толика самоувереност да ће се сви они планови и приходи, који су ту наведени, остварити у пуној мери. Ово нам делује помало као сумња у оно што је овде написано и што је овде зацртано, а није ничим посебно ни објашњењо зашто је то стављено, зашто је то уцртано у предлог буџета за 2018. годину. Наша посланичка група у принципу није против задуживања, уколико то има смила и ако то има неких својих оправданих разлога, али знамо да и за то постоји нека одређена процедура како се то задуживање мора извршити и ту изражавамо своје резерве.

Пошто имамо на располагању свега десет минута да бисмо говорили о седам тачака предложеног дневног реда, ја бих искористио моје преостало време само да се изјасним и о томе да Предлог покрајинске скупштинске одлуке о Кадровском плану Аутономне покрајине Војводине нећемо прихватити, гласаћемо против, зато што је тај Кадровски план за нас једноставно непрегледан, нарочито у оном делу који се односи на службенике који се налазе на положају. Њихово стање никако да се реши и стално се изигравају или стално се врше неке варијације на тему запошљавања службеника на положају, које ми не подржавамо.

И, на крају, желео бих само да кажем да смо разматрали и неке амандмане које су поднели посланици или посланичке групе које су из опозициије и мислимо да ћемо већину тих предлога подржати. Захваљујем.


2017. december 29., péntek

Alkotmány ellenes költségvetés, áttörés a nyelvhasználatban, egyetemi autonómia kijátszása - VAT 17. - Parlamenti naplóm



Ez év december 21-én sor került a VAT 17-ik parlamenti ülésére. Szokásukhoz híven az ülést pár napirendi ponttal hívták össze, majd az ülés kezdetéig folyamatosan küldték a pótanyagokat és seperc alatt 7 (hét) napirendi pontról 23 (huszonhárom) pontra duzzadt az ülésanyag.
 A PÉNZ
Az ülést meghatározó napirendje mindenképpen a VAT 2018-as költségvetési tervezete volt. Tudjuk jól, ha pénzről van szó, akkor mindannyian hozzá szeretnénk szólni, más - más a meglátásunk mire kellene költeni az adófizetők pénzét. Ezért csak a legfontosabb részletekre térnék ki. A tervezet szerint a VAT 2018-as költségvetése 68,6 milliárd dinár volna. Ebből 42 milliárd dinár az úgynevezett transzfer (átutalt) eszköz a köztársasági költségvetésből. Ezek céleszközök és leginkább csak továbbutalásra kerülnek az oktatásban, egészségügyben, önkormányzatokba etc. dolgozók fizetésére, intézmények működtetésére, valamint a köztársasági költségvetésből pénzelt projektumokra, amelyek a Vajdaság területén valósulnak meg ( BG-BP vasút, Szabadkai Népszínház, Y- ág Szabadkánál, Žeželj híd Újvidéken etc.).
A megmaradt 26 milliárd dinár az előző évekből áthozott pénzeszközökből (nem végrehajtott projektumok), illetve adóbevételekből tevődik. Itt főleg a cégek nyereségi adójáról és a fizetések utáni adó egy részéről van szó. Valójában ez teszi ki azt a keretet amivel a Vajdaság szabadon rendelkezhet.
A felsoroltakból mindenki gyorsan lebonyolíthatja a számadást és ugyanarra a következtetésre fog jutni mint mi: a VAT 2018-as költségvetésének tervezete nem felel meg a szerbiai alkotmány általi követelményeknek! Nincsen meg az a famózus minimális  7%, de a híres 3/7 sem amit nagyberuházásokra kellene fordítani!

Ezt a tényt maga Igor Mirović, tartományi kormányfő is elismerte. Persze tett egy gyengécske próbálkozást az igazság relativizálására és azt állította csak 600 millió hiányzik a  7%-ig, majd gyorsan áttért a számokkal való licitálásra és azt bizonygatta, hogy a költségvetési tételek 40%-a fejlesztésekre megy el, és a 2018-as költségvetés 5%-al nagyobb a kezdetleges 2017-estől, illetve 1%-al a 2017-es pótköltségvetés elfogadása utánitól.
Lényegében igazat mondott, de csak félig. A másik felét elhallgatta. Elfelejtette elmondani, hogy azért nagyobb a 2018-as költségvetés mert az már tartalmazza az oktatásban, egészségügyben, közigazgatásban, tartományban, kulturában etc. dolgozók 5 és 10% béremelését, ami szintén a céleszközök oldalát nyomja. Valamint azt is elfelejtette elmondani, hogy a cégek után megfizettetett nyereségi adó nem a jó gazdasági körülményeknek köszönhető, hanem a nyereségi adót más  módszerrel számolták el amivel többlet bevételhez jutott az állami/tartományi költségvetés. Ezt az adót, pontosabban egy részét, a 2018-as évben a cégek visszaigényelhetik. 

Hogy a fizetések utáni adóból eredő bevételek sem olyan fényesek azt abból is észre lehet venni, hogy a VAT átlagfizetése alacsonyabb mint a belgrádi régióban, és a hivatalos statisztikai adatok szerint az elvándorlás miatt a  Vajdaság területe sokkal gyorsabban néptelenedik el mint Szerbia más régiói.
A bevételek bizonytalanságát az is bizonyítja, hogy a képviselőháztól blanco felhatalmazást kértek 600 millió dinár kölcsön felvevésére a költségvetés folyamatos fizetőképesség (likviditás) fenntartására.

A költekezés szempontjából is igen érdekes adatokra lelhettünk. A VAT káderügyi terve szerint 92 hivatalban lévő tisztségviselőt ( politikai munkahelyekről van szó mint titkár helyettes, segédtitkár, tanácsadó, segédtitkár helyettes etc.) “tart el” a jövő évi költségvetés, 24 millió dinárért vásárolnak új autókat, a nemzeti tanácsoknak szánt támogatás maradt 60 millió dináron, míg egyes projektumoknál a kisebbségi média területén - a 2017-es költségvetéshez képest - csökkent a támogatás. A kis és közép vállalkozásoknak szánt összeget is csökkentették. Ezért nem is szavaztunk a 2018-as költségvetési tervezet elfogadására.

ELLENZÉKBŐL IS LEHET EREDMÉNYEKET ELÉRNI!
ÁTTÖRÉS AZ EGYENRANGÚ NYELVHASZNÁLATBAN

Számomra az ülés legfontosabb mozzanata mégis a képviselőház ügyrendmódosítása volt. Mint ismeretes, meg valamikor 2017. májusában képviselői beadványban kezdeményeztem az ügyrend módosítását azzal a céllal, hogy a képviselők elkaphassák a képviselőházi anyagokat írásos formában minden hivatalos nyelven, így magyarul is. A kezdeményezésemet elsődlegesen elutasította a hatalmi többség, de a későbbiekben háttéregyeztetések során, és az ellenzéki eszköztár lehetőségeivel élve, napirenden lett tartva a felvetett probléma. Az eredeti javaslatom némi átdolgozásra került, majd ismét a képviselőház elé került, amit ezúttal teljes konszenzussal szavaztak meg a jelenlévők. Talán ez volt az első alkalom, hogy az ellenzék és a hatalmi többség is egy oldalon volt. Felszólalásomban két dolgot emeltem ki:
  1. Az egyenrangú nyelvhasználat kiteljesedéséért még meg kell teremteni a feltételeket, hogy a képviselőház bizottsági ülésein is fel lehessen szólalni valamelyik hivatalos nyelven, így magyarul is.
  2. Megkértem minden kollégámat éljen a jogával és igényelje az anyanyelvén is elérhető írásos anyagokat.
Remélhetőleg ez egy további impulzust ad a fordító szolgálat felerősítéséhez, ami után kezdeményezni lehet a tartományi hivatalos lapok teljes fordítását, és az ott elkövetett jogcsorbítás kiigazítását.
A javaslat elfogadása egyben azt is bizonyítja, hogy ellenzékből is lehet eredményesen politizálni.

AZ EGYETEMI AUTONÓMIA KIJÁTSZÁSA

Írásom elején említést tettem az anyagok kézbesítéséről, és részletesen leírtam hogyan játszák ki az ügyrendet. Általában a későn vagy utolsó pillanatban érkező anyagokra érdemes odafigyelni mert komoly turpisságokat rejthet. Ez történt ebben az esetben is. Ugyanis, az ülés megtartásának napjától számítva 16 (tizenhat) órával előbb küldték ki azt az anyagot amivel kijátszották az Újvidéki Egyetem autonómiáját.

Az eddigi  szokásoktól eltérően, amikor is a tartományi képviselőházban lévő frakciók részarányukhoz képest javaslatokat tehettek az Újvidéki Egyetem Tanácsának tagságára, a Szerb Haladó Párt (SNS) nem konzultálva senkivel sem, beleértve a koalíciós partnereket is, beterjesztette saját javaslatát az egyetemi tanács feltöltésére, amit meg is szavaztak.

Ezzel kijátszották az egyetemi autonómiát mert a haladók egymagukban átvették  az alapító, azaz a VAT egészének szerepét, “átcsomagolták” az egyetemi tanács összetételét és megteremtették azt a kényelmes többséget a tanácson belül, amely 2018-ban megválasztja az Újvidéki Egyetem dékánját és az egyetem egyéb tisztségviselőit. A közmédia után a felsőoktatást is bekebelezik, bevégezvén a 90-es években is használt káderek visszarendeződését.   



2017. december 28., csütörtök

Egy közvita margójára - a NT szóló törvény módosítása kapcsán



Majdnem egy éves semmittevés után a szerbiai Államigazgatási és Önkormányzati minisztérium gondolt egyet és belefogott a Nemzeti Tanácsokról (NT) szóló törvény módosításába. Létrehozott egy 27 tagú munkacsoportot ami főleg kormányzati hivatalnokokkal, jogászokkal lett feltöltve, de helyet találtak benne a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) képviselői, illetve Nyilas Mihály a tartományi Közigazgatási, Oktatási és Nemzeti Kisebbségi-Nemzeti Közösségi titkár is.
Írásomban nem szándékozom kitérni a NT szóló törvény módosításaira, erről már többször nyilatkoztam, illetve részletes elemzést tett közzé a VMDK. Akit érdekel az megnézheti, elolvashatja őket itt:
  1. Szerbia csökkenti a nemzeti tanácsok jogkörét
  2. Végleg bedőlt a kulturális autonómiának nevezett kirakat
  3. Már az anyaországgal való együttműködést is korlátoznák a NT-oknak? A törvénytervezet elemzése I.rész
  4. Korlátozzák az NT-ok és az anyaországok együttműködését! - A NT szóló törvény módosításának RÉSZLETES ELEMZÉSE  II. rész
Amiről szeretnék írni az inkább a NT törvény módosításának “a konzultációs közvitáját” érintené. Szerbia az EU csatlakozása során a 23-as fejezet keretein belül elfogadott egy külön kisebbségi akciótervet  amiben elkötelezték magukat a NT szóló törvény rendezésére. Új törvény elfogadását vagy a jelenlegi törvény módosítását látták elő, a határidő 2017. első negyedéve volt.
Ehhez képest 2017. november 27-én az Államigazgatási és Önkormányzati Minisztérium honlapján megjelent egy rövidke hír mi szerint 2017. november 29-én Újvidéken elkezdenék a NT szóló törvény módosítási javaslatának “előzetes konzultatív közvitáját”. Ugyanitt olvashattuk, hogy Újvidék mellett ilyen “közvitát” még Novi Pazar, Bujanovac, Petrovac na Mlavi és Belgrád területén rendeznének. Majd a cikk végén egy linket jelöltek meg ahol elvileg elérhető volna a “közvita” tárgya, nevezetesen a NT törvény módosításának munkatervezete.

Természtesen ezt a rövid kis közleményt senki sem vette észre, a sajtó ingerküszöbét nem érte el. Annál is inkább a már említett  újvidéki,első kerekasztal megszervezése!
Talán azért mert a házigazda, a tartományi Közigazgatási, Önkormányzati, Oktatási és Nemzeti Kisebbségi-Nemzeti Közösségi titkárság  meg sem hírdette a kerekasztal időpontját, a titkárság nem értesítette a vajdasági parlamentben lévő frakciókat a kerekasztal megtartásáról,  a képviselőház honlapján csak egy utólagos tájékoztatást lehetett elolvasni a kerekesztal lebonyolításáról. A mai napig nem lehet tudni ki volt ezen a kerekasztalon és milyen módon került oda.
Amint látjuk, teljesen átlátható és nyomon követhető módon történt az első “közvita”. Amikor ennek híre ment, sokan felkapták a fejüket és számon kérték (többek között én is a VMDK nevében) a minisztériumtól hogyan is gondolták ilyen módon eljátszani a NT törvény módosításának “közvitáját”?
A reklamálásnak meg lett az eredménye és a minisztérium utólag még egy vajdasági színhelyt iktatott be 2017. december 15-ére Szabadkán.

A szabadkai “közvitát” már a média is jobban kikisérte ( a szerb jobban mint a magyar!), de szép számban jelentek meg az érdekelt felek képviselői is. Nyilvántartásom szerint a szabadkai “közvitán” jelen voltak a magyar, horvát, bunyevác, német nemzeti tanácsok képviselői, valamint a felsorolt nemzeti közösségeket képviselő pártok képviselői.

Magyar részről a már említett MNT-én kívül, jelen volt még a Magyar Mozgalom és személyemben a VMDK képviselője. Hivatalosan a szabadkai székhellyel rendelkező magyar pártot nem képviselte senki, azt meg már nem tudtam eldönteni, hogy az MNT elnöke vagy Nyilas Mihály tartományi titkár hivatalukon kívül még a pártot is képviselik.

A bevezető felszólalásokban mindenki számára egyértelművé vált, hogy a minisztérium szakemberei egy hátralépéses, az alkotmánybíróság döntéseinek szigorú állásponton vannak. A felszólalókat ugyan meghallgatták, de nem sok mindent jegyeztek fel maguknak abból ami ott elhangzott. Pedig volt mit hallani!

Mert a nemzeti közösségek képviselői közül egy jó szót sem lehetett hallani a NT-okról szóló törvény módosítási javaslatáról. Mindenki élesen, de a politikai diskurzus illedelmes keretein belül, bírálta a javasolt tervezetet. A bunyevác és a horvát nemzeti tanács képviselői még azt is szóvá tették az ott jelenlévő államtitkárnak és a minisztérium jogászainak, hogy nem hozták nyilvánosságra milyen észrevételek érkeztek eddig  a NT-ok részéről a tervezet szövegére, valamint egyetlen megoldást sem láttak a tervezeteben azokból a javaslatokból amit a nemzeti tanácsok koordinációs testületén keresztül adták át (ezt most történetesen a MNT koordinálja!). Magyarán mindent elutasítottak!

Bevallom nagy érdeklődéssel kísértem az MNT elnökének és jogtanácsosának felszólalását. Jól esett hallani az álláspontjukat a tervezet  visszautasításáról, az általuk javasolt módosításokat is teljesen ésszerűnek és elfogadhatónak tartom. Kár hogy addig erről nem nyilatkoztak a közvélemény előtt és nem akartak teret adni a MNT-én belül e kérdés megvitatásának, közös álláspont kialakításában.
Azonban a hallottak alapján az a kérdés is megfogalmazódott bennem hogyan is helyezkedhettek erre az álláspontra ha részt vettek a törvénytervezet kidolgozásában? Milyen álláspontot képviseltek ebben a folyamatban? Miért nem vették figyelembe az észrevételeiket (ha voltak) ha már megegyezik a MNT többséget adó politikai opció és az ami jelen van a szerbiai kormányban?
Jó volna ha ezekre a kérdésekre minél előbb választ kapnánk!

A Magyar Mozgalom képviselője Józsa László (volt MNT elnök) is elfogadhatatlannak és visszalépésnek minősítette a NT módosításának tervezetét. Konkrét észrevételeivel, javasolt megoldásaival (amiket helyeseltem) kiegészítette azt amit a MNT képviselői nem mondtak el.

Felszólalásomban igyekeztem olyan szempontokra kitérni amiről az előttem felszólalók nem tettek említést ( a konkrétumokról lásd a fenti linkeket).  Véleményem szerint így lett kerek a történet. Számomra ez is csak azt bizonyította, hogy ezen a téren nincsen olyan nagy különbség közöttünk, és az igazi átütést - a délvidéki magyarság érdekei mentén - akkor érhetnénk el ha egy közösen érlelt és kiforrott javaslattal fordulnánk a szerbiai hatóságok felé.

Hogy lesz-e erre hajlandóság, vagy nem, azt a jövő fogja megmutatni. Ha mégis a politikai hiúság, presztízs, pártérdekek, koalíciós símulékonyság  kerülne előtérbe a közösségi érdekek helyett, akkor félő, hogy hosszú távon egy nagy esélyt szalasztanánk el az autonómia terén.
   
    


2017. november 23., csütörtök

Miért fél a tartományi fekete-vörös-zöld koalíció az ellenzék kérdéseitől? - parlamenti napló - VAT 16. ülés



A Vajdaság Autonóm Tartomány (VAT) 16-ik ülését 2017. november 15-én tartották. Eredetileg két napirendi ponttal hívták össze, amihez a későbbiekben csatoltak további hatot. Ebből két napirendi pont pénzügyi vonatkozású - a tartományi költségvetés 9 havi megvalósításáról szóló jelentés és a vajdasági garancia alap 2016-os jelentése-  a további hat személyi kinevezéseket takart. Elejében csodálkoztunk is rajta miért hívták össze a képviselőház ülését ilyen “lájtos” napirenddel, de a későbbiekben megértettük mi volt az eredeti szándék. Ugyanis, a VAT előző ülésén kemény ellenzéki kritikák hangzottak el a féléves költségvetési jelentés októberi megvitatására, hiszen akkor már a költségvetési törvény szerint a 9 havi jelentést kellett volna megvitatni. Úgy látszik ez “megülte” a fekete-vörös-zöld hatalmi koalíció gyomrát és most előzékenyen “kikerülték” az ellenzék előre borítékolható kritikáját.

A “kikerülés” szándéka olyan jól sikerült, hogy még az ülést is a megszokottnál egy nappal rövidebb idő alatt hívták össze, nehogy az ülés elején - még megy az élő tévés közvetítés - az úgynevezett képviselői órában az ellenzéknek lehetősége legyen kérdéseket intéznie a tartományi kormányhoz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy  az ellenzéktől megvonták a hatalom egyik fontos ellenőrzési mechanizmusának intézményét.

Ezzel a tartományban is precedenst teremtettek  hiszen a köztársasági parlamentben ez már régóta működik. Ebből is látszik mit gondolnak a demokráciáról és hogyan manipulálnak. A házelnök ( a  délvidéki magyar leggazdagabb párt elnöke) ezt az “előre jegyzet kötelezettségek fontosságával” indokolta, ami elég szegényes kifogás.

A kritikából azért így is kaptak mert a 9 havi költségvetési jelentésből kiolvasható a nagyberuházások alacsony szintű megvalósítása, és egyre nyilvánvalóbb az a kemény pénzügyi központosítás amit Belgrád végez.

Az eszközök 67% átutalásként érkezik - céleszközként- és csak “átfolyik” a tartomány költségvetésén. Ezzel mesterségesen növelik azt a pénzt amit a tartománynak az alkotmányos 7% ellenében kellene átutalniuk. A megmaradt 23% saját bevétel, de az is részben kötött.
Ezt hívják haladó kommunikációban “projektek körüli gyülekezet”.


De egyéb furcsaságokat is észleltünk. Pld. a tartományi költségvetésből több millió dinár nagyságában végzik a Hilandar (Görögország) és Vranje környéki kolostorok rendbetételét, vagy  éppen fél millió dinárt költenek a horvátországi szerb kisebbség tankönyvvásárlására - amit a Horvát állam egyébként is ingyen biztosít!
Ehhez képest a vajdasági iskolákban tanuló diákok számára az ingyen tankönyvek biztosítására csupán pár ezer dinárt láttak elő ami nem valósult meg.



Persze, ezek a kritikák leperegnek róluk. Dolgozik a szavazógépezet. Ahogyan a személyi kinevezéseknél is, ahol gőzerővel folyik a tartományi intézmények, egyetemi tanácsok “haladósítása”. Még akkor is ha a konkrét esetben Igor Mirović tartományi kormányfő testvérét mentették fel összeférhetetlenség miatt és helyébe egy másik haladót neveztek ki.
A jó történetekben - így az enyémben is - a csattanó a végén szokott történni. Igaz a kamerák  akkor már rég nem peregtek, de érdekes volt megfigyelni a képviselői kérdéseket, amelyek az összehívásból eredően az ülés elejéről az ülés végére szorultak. Itt csak a legérdekesebbeket említem.

Saša Šućurović kolléga arra volt kíváncsi az ígéretekhez képest mit is tett a tartományi és a köztársasági kormány együttesen a földművesekért aszálykárok kapcsán (a múlt ülésen leszavazták az ellenzék erre vonatkozó javaslatát, és azóta sem intézkedtek). 

Míg én azt szerettem volna megkérdezni az oktatási titkártól hogyan  lehetséges az, hogy az ötödikes magyar nyelvű naplók csak november közepén kerültek az iskolákba amikor  Belgrádban van oktatási államtitkáruk, a tartományban ők vezetik az oktatási titkárságot, többségük van a Magyar Nemzeti Tanácsban és olyan jó az együttműködés a tartományi és a köztársasági kormány között mint eddig soha! (http://tinyurl.com/y9axs4kw)

Sajnos egyikünk sem kapott azonnali választ mert a tartományi kormány tagjai - így az oktatási titkár is- nem tartózkodtak a teremben!

Ezért az írásom végére ismét kérdést kell elhelyeznem: miért fél a hatalmi koalíció az ellenzék kérdéseitől?


2017. november 21., kedd

Nyelvhasználati jogok a Délvidéken - levél Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek

Magyarország Kormánya
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes
1357 Budapest, Pf.6.


Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr!

Bozóki Antal honlapján, a közelmúltban olvastam Sneider Tamás országgyűlési képviselő Mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy maradéktalanul érvényesülhessen a Délvidéken őshonos magyar közösség nyelvhasználathoz fűződő joga? kérdésére adott válaszát. Ebben többször említi személyemet, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházában a teljes és egyenrangú kisebbségi nyelvhasználat kapcsán végzett munkámat. Válasza kapcsán arra a következtetésre jutottam, hogy Önt valaki/valakik tévesen tájékoztatták, így következtetéseit pontatlan információk alapján vonta le. Ezért érzem szükségét annak, hogy tájékoztassam Önt a pontos és valós tényekről.

A Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának Ügyrendje szerint a képviselőknek joguk van az ülésen a tartományban hivatalos nyelvek (szerb, román, ruszin, szlovák, horvát és magyar) valamelyikén felszólalnia, illetve ezen a nyelven írott beadványokat benyújtania. Azonban az Ügyrend szerint a képviselők az egyes ülésekhez kapcsolódó dokumentumokat kizárólag szerb nyelven kaphatják meg, kivéve az ülés összehívását és a napirendi pontok megnevezését rögzítő iratot, amit kifejezett kérelme esetén a hivatalos nyelvek bármelyikén készhez vehet. Így az Ügyrend alapján nincsen arra lehetőséget, hogy írásos formában, valamelyik kisebbségi nyelven hozzá lehessen férni az ülés napirendjén szereplő anyagokhoz, holott ezt a jogot a Szerb Köztársaság alkotmánya
garantálja, amit ennek alapján a szerbiai nyelvhasználati törvény, illetve a hatályos vajdasági Statútum is rögzít. Ezen törvényes rendelkezések nem tesznek különbséget a munkaanyagok és a képviselőházban elfogadott, vagy beterjesztett hivatalos dokumentumok között.

A Képviselőház különféle bizottságainak munkája esetében ez a jog tovább csorbul, hiszen ott még az összehívást és a napirendi pontok megnevezését sem teszik közzé kisebbségi nyelveken. A VMDK álláspontja szerint a fentiekben részletezett okok miatt az Ügyrend korlátozza a képviselőket megillető teljes és egyenrangú nyelvhasználat alkotmányos és törvényes jogát, ezért az Ügyrendet mielőbb módosítani kell. Ennek érdekében, a VMDK tartományi képviselőjeként 2017. május 15-én határozati javaslattal fordultam a Képviselőház elnökéhez, Pásztor István úrhoz azzal a céllal, hogy a soron következő tartományi parlamenti ülés napirendjére tűzze a kérdéses szakaszok módosításának ügyét. Ez végül két ülést követően 2017. augusztus 31-én történt meg. A kérdéses időszakban személyesen felkerestem és egyeztettem minden képviselői csoport vezetőjével. A hatalmi többséget alkotó SNS-SPS-VMSZ koalíciónak így 100 napja volt a kérdés megvitatására. A szavazás napján javaslatomat az DJB mozgalom, az LSV, a DS és az SRS támogatta, míg a hatalmi többség tartózkodott és ezzel ellehetetlenítette a javaslat elfogadását.

Ami a Hivatalos Nyelveken Megjelenő Jogszabályokat Azonosító Bizottság munkáját illeti (ők kiadványoznak minden egyes dokumentumot, a hivatalos nyelvek mindegyikén), szeretném felhívni a figyelmét arra a tényre, hogy kapcsolódó feladataikat az ülés kezdetéig el kellene végezniük, de az Ügyrend szerint ezt nem kézbesítik a képviselőknek. Tehát a jogsértés ténye ebben az esetben is fennáll. Ha a Bizottság valóban elvégezné a munkáját az ülés kezdetéig, akkor felesleges a fordító szolgálat túlterheltségére és a Képviselőház munkájának megbénítására hivatkozni. Ezek csupán kreált kifogások, amivel a politikai akarat hiányát leplezik. Engem ez a magyar többségű vajdasági önkormányzatok bizonyos hivatalnokainak magyarázkodására emlékeztet: azért nincs módjukban kiállítani az ügyfél által kérvényezett magyar nyelvű okmányt, mert a számítógépükre a magyar betűkészlet nincsen telepítve.   Meggyőződésem, hogy az ügy gyakorlati rendezése politikai akarat és munkaszervezés kérdése.
  
Miniszterelnök-helyettes Úr!

Ha a válaszában említett fordító szolgálat helyzete valóban olyan sanyarú, akkor nem árt figyelembe venni azt a tényt, hogy ennek szakmai felügyelete a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Nemzeti Kisebbségi - Nemzeti Közösségi Titkársághoz tartozik. E titkárságot Nyilas Mihály úr, a VMSZ alelnöke vezeti. Ezen tények alapján tettem fel a kérdést: Kinek a felelőssége a fordító szolgálat működtetése és miként engedhette meg ennek leépítését?

Sajnos, az általam felvetett probléma nem az egyetlen eset a kisebbségi nyelvhasználati csorbítására, amit a fordító szolgálat túlterheltségére fognak. Közel 40 évnyi joggyakorlat után a Tartományi Képviselőház határozatot fogadott el, aminek eredményeképpen a Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapját (ti. Közlönyét) a jövőben már nem fogják teljes terjedelmében lefordítani kisebbségi nyelvekre, hanem csak egyes kiragadott részleteit. Számunkra ez a szerzett jogok csorbítását jelenti és szomorú, hogy ezt éppen egy kisebbségi párt közreműködésével teszik.

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr!

Sajnálatosnak tartom, hogy Önt valaki/valakik tévesen tájékoztatták, mi is történt pontosan a Képviselőházában. Számomra ez az eset is azt bizonyítja, hogy nem elégséges, ha az anyaországi döntéshozók nemzetpolitikai kérdésekben csak egy forrásból tájékozódnak. Megítélésem szerint egységes nemzetpolitikát a Kárpát-medencében csak abban az esetben folytathatnak, ha meghallgatnak más véleményeket is, ha legalább mi magyarok meghallgatjuk egymást. Ehhez kapcsolódóan, a remélt párbeszéd jegyében tisztelettel kérdezem Öntől: miért nem kap továbbra sem meghívása a MÁÉRT és a KMKF üléseire a VMDK? Magyar kisebbségi pártként, magyar szavazatokkal jutottunk mandátumokhoz önkormányzati és tartományi szinten egyaránt, ami teljes mértékben összhangban van a KMKF szabályzatával.
Számítok megtisztelő válaszára.

Ada, 2017. október  27.
      Szíves üdvözlettel:
                      Csonka Áron
 a VMDK elnöke, tartományi képviselő