2016. július 26., kedd

2016. július 18., Vajdaság Autonóm Tartomány 4-ik ülése, felszólalásom a tartományi ombudsman 2015. jelentése kapcsán

(GYORSÍRÁSI KIVONAT)

Izvod iz stenografskih beležaka sa 4. sednice Skupštine Autonomne pokrajine Vojvodine, održane 18. jula 2016. godine

3. IZVEŠTAJ POKRAJINSKOG ZAŠTITNIKA GRAĐANA – OMBUDSMANA ZA 2015. GODINU

ARON ČONKA:

Za razliku od nekih govornika koji su ovde u prethodnim minutima izneli svoje viđenje Izveštaja ombudsmana, ja mogu da kažem da je moje lično iskustvo ili iskustvo Demokratske zajednice vojvođanskih Mađara sa institucijom Pokrajinskog ombudsmana veoma pozitivno. U svakom pojedinačnom slučaju, kada smo se obraćali ovoj instituciji radi zaštite pojedinačnih ili kolektivnih prava, uvek smo naišli na razumevanje, na ekspeditivnost i na podršku u tome da zakonske odredbe, koje se tiču zaštite prava nacionalnih manjina, u ovom slučaju mađarske nacionalne manjine, budu ispoštovane.
Mogu da kažem da je jedan od ovakvih vidova uspešne saradnje bio i onaj slučaj kada smo se obratili Pokrajinskom ombudsmanu u vezi obeležavanja naseljenog mesta, to jest, Grada Novog Sada, na manjinskim jezicima, koje nije bilo ispoštovano. [ Azóta a VMDK javaslatára és az ombudsman közbenjárásával már magyarul is ki van írva Újvidék neve- a szerző megjegyzése]
Želeo bih samo da kažem i da reflektujem na Izveštaj Pokrajinskog ombudsmana i da kažem da je veoma detaljan i zapravo odslikava stanje u našem društvu i možda su pojedini govornici, koji su ovde izlagali svoje viđenje o tome čime bi trebao Pokrajinski ombudsman da se bavi, možda su u pravu kada kažu koja to ograničenja Statut predviđa za instituciju Pokrajinskog ombudsmana. Međutim, moram da da kažem da život donosi i nešto drugo i jednostavno odluka Ustavnog suda, koja je Statut Autonomne pokrajine Vojvodine napravila takvim, kakvim jeste, zaparavo mnogo tome doprinela da Pokrajinski ombudsman jedino težinom svog autoriteta može da uradi nešto po pitanju onih institucija, koje se nalaze na teritoriji Pokrajine Vojvodine, a osnivane su od republičke administracije. Znači, ineteres građana, javni interes nalaže da se Pokrajinski ombudsman obrati tim institucijama.
Što se tiče teme koja je malopre ovde bila, to je proporcionalno zastupanje i zapošljavanje pripadnika manjinskih zajednica, želim da kažem da je to ustavna obaveza, to piše u Ustavu Republike Srbije. Dakle, proporcionalno zastupanje i ne samo u zapošljavanju, nego i u političkim telima i u izvršnim telima. Shodno tome, zanimljivo mi je bilo kod prve tačke dnevnog reda da vidim da nema proporcionalnog zastupanja manjinskih zajednica prilikom izbora zamenika sekretara ili govorili smo i o upotrebi jezika, službene upotrebe jezika, pa hajde da vidimo šta piše u Poslovniku ovoga doma. Piše da se materijali, zapravo samo saziv za sednicu, dnevni red, može izdati i na ostalim službenim jezicima u upotrebi. Ja postavljam pitanje zašto se i materijali koji  izlaze pred poslanike, na zahtev poslanika ne mogu izdati i na jezicima manjinskih zajednica. Mislim da je to sasvim u skladu sa zakonima i u duhu sa onim što predviđa i Ustav Republike Srbije, a i Statut Vojvodine.
Izdvojio bih samo još jednu temu, koja je takođe delimično pomenuta, a to je privatizacija medija.

DAMIR ZOBENICA:
Molim vas samo da obratite pažnju na vreme, pošto...

ARON ČONKA:
Dve rečenice i završavam.

DAMIR ZOBENICA:
U redu.

ARON ČONKA:
Velike štete su nastale privatizacijom manjinskih medija, naročito na lokalnom i regionalnom nivou, ali se mora istaći još jedna činjenica, koja takođe nije prisutna u Izveštaju ombudsmana, a to je takozvani pritisak, politički pritisak na manjinske medije preko nacionalnih saveta, jer određene političke opcije, naročito, hajde da kažem, najbolje poznajem situaciju u Mađarskom nacionalnom savetu, preko Mađaraskog nacionalnog saveta vrše pritisak na novine koje se izdaju na mađarskom jeziku, a finansiraju se iz sredstava budžeta Republike Srbije i Autonomne pokrajine Vojvodine i koristeći javna sredstva, zapravo pretvaraju te listove u stranačke listove i mislim da to nije primereno i da se na to treba takođe obratiti pažnja. Zahvaljujem.

2016. július 19., kedd

Néhány benyomás a Vajdaság Autonóm Tartomány negyedik üléséről

Tegnap (2016.07.18.) volt a tartományi képviselőház ülése. Érdekes volt látni hogyan nyilatkoznak és hogyan szavaznak a mostani és a valamikori koalíciós partnerek.

Talán kezdhetném a titkárhelyettesek megválasztásával. A 12 titkárságba 11 helyettest választottunk. Az eredeti javaslat szerint 10 helyettest választottunk volna, de közvetlen az ülés előtt kézhez kaptuk a javaslat módosítását amiben már 11 név volt. Igor Mirovic, a VAT kormányfője tanult a kormányválasztási ülésből és ezúttal időben rendelkezésünkre bocsájtotta a jelöltek életrajzát.

Nem szeretnék külön kitérni senkire sem, ezért csak általánosságokban kommentálnám a jelölteket. Az előerjesztések egyik jellemzője az volt, hogy a jelöltek politikai alapon lettek kiválasztva, ami talán normális is, hiszen a tartományi kormány is politikai leosztás szerint működik.
Azonban az életrajzokból kiderült, hogy a  hatalmon lévő többség nem rendelkezik  megfelelő szakkáderrel.

A jelöltek nagy része, kivételt képeznek az orvosi és bölcsész képzettségűek, magán egyetemeken szereztek diplomát, katonai vagy rendőrségi múlttal rendelkeznek, de akadt közöttük volt bokszoló, kétes hírű üzletember, közvállalatok szétzilálásáról elhíresült káder is.
A 11 jelöltből egyiknél sem volt feltüntetve hol született. Egyedül az iskolai végzettségük alapján lehetett kikövetkeztetni kinek milyen volt az életútja. Feltételezhető, hogy ezzel egyes jelöltek nem vajdasági gyökereit rejtették el.

És most a legfontosabbról: a 11 jelöltből csak 1 magyar volt! Más kisebbségi nem is volt az előterjesztésben, holott a szerb alkotmány a részarányos politikai képviseletről (döntéshozó és végrehajtó hatalmi ágon) regél. Természetesen ez nem zavartatta a tartományi hatalomban lévő kisebbségi pártot. Simán megszavazta, szóvá sem tette. Bort iszik, vizet prédikál elv alapján.

A másik erős benyomásom szintén az ehhez kapcsolódó kétkulacsos politizáláshoz fűződik. A tartományi ombudsman jelentését értékelve a szabadkai párt frakcióvezetője éppen a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó elemeket emelte ki (főleg a tartományi szervekben dolgozókra vonatkozó adatokat). Pozitív elemnek tartotta és támogatásában biztosította az ombudsman intézményét.

Ezt követően a szószékhez a haladó párt (szerb koalíciós partner) frakcióvezetője jött ki, és többek között élesen bírálta az ombudsmani jelentés részarányos foglalkoztatási részét. Sületlenségnek és egyéb erős jelzőkkel minősítette, majd azt is kifogásolta hogyan merészeli bárki is a tartományi szervekben dolgozók "vérsejtjeit" számolgatni. Ennyit a koalíciós partnerről és a virágzó koalícióról, illetve a koalíciós partner elfogadottságáról.

Mégis a kétkulacsosság csúcsa az volt amikor a Vajdaság  2015-ös zárszámadását, illetve a tartományi nagyberuházási alap 2013/14-es jelentését tárgyaltuk. A haladók kitalálták azt a kommunikációs panelt, hogy azért szavazzák meg a 2015-ös zárszámadást mert nem szeretnék ha ezért a köztársasági szervek megvonnák az úgynevezett transzfer eszközöket, azaz a központi köztársasági költségvetésből érkező átutalásokat, ami nehezen elképzelhető abban a helyzetben amikor ők vannak hatalmon Belgrádban és Újvidéken is.

Ha figyelembe vesszük milyen erőteljes támadásokat folytattak az előző hatalmi felállással szemben a pénzek költése kapcsán, majd letartóztatásokat, bűnvádi feljelentéseket is intéztek ellenük, akkor mostanára csak arra a következtetésre juthatunk, hogy az mind a napi politikai célokat szolgálta, és mindeddig nem találtak, sem ők, sem az általuk irányított rendőrség, bíróság, semmilyen terhelő bizonyítékot állításaik igazolására.

Ezt nehéz volt elismerni a nagy nyilvánosság előtt, így kitalálták miért fogadják el a zárszámadást és miért nem szavazzák meg a nagyberuházási alap jelentéseit. Csakhogy a nagyberuházási alap részhalmaza annak amit a zárszámadásban elfogadtak. Arról nem is beszélve, hogy a mostani kisebbségi koalíciós partnerük tagja voltak az előző kormánynak, a nagyberuházási alapban is fontos pozíciókat töltöttek be.

Tehát ha a haladók lopót kiáltanak az előző kormányra, akkor a mostani koalíciós partnerüket is lopóknak minősítik.

De nem csak a haladók voltak ebben a tudathasadásos állapotban, hanem a szabadkai párt is. Mert ők is megszavazták a 2015-ös zárszámadást (nehogy lopók legyenek), de a nagyberuházási alap jelentéseit már nem szavazták meg. Ezek szerint Kern Imre és pártjuk közreműködése az alapban mégsem volt olyan makulátlan?

Természetesen a demokraták (DS) védték az előző kormányt és döntéseit és így egy olyan szürreális helyzet alakult ki, hogy a demokraták védték a szabadkai párt mundér becsületét, míg ők saját maguk ellen szavaztak. És ezt hívják következetes politizálásnak!

Ezek után sem a haladóknak, sem a szabadkai pártnak nincsen semmi erkölcsi joga hátrafelé mutogatni és a következetességre hivatkozni.