2017. december 29., péntek

Alkotmány ellenes költségvetés, áttörés a nyelvhasználatban, egyetemi autonómia kijátszása - VAT 17. - Parlamenti naplóm



Ez év december 21-én sor került a VAT 17-ik parlamenti ülésére. Szokásukhoz híven az ülést pár napirendi ponttal hívták össze, majd az ülés kezdetéig folyamatosan küldték a pótanyagokat és seperc alatt 7 (hét) napirendi pontról 23 (huszonhárom) pontra duzzadt az ülésanyag.
 A PÉNZ
Az ülést meghatározó napirendje mindenképpen a VAT 2018-as költségvetési tervezete volt. Tudjuk jól, ha pénzről van szó, akkor mindannyian hozzá szeretnénk szólni, más - más a meglátásunk mire kellene költeni az adófizetők pénzét. Ezért csak a legfontosabb részletekre térnék ki. A tervezet szerint a VAT 2018-as költségvetése 68,6 milliárd dinár volna. Ebből 42 milliárd dinár az úgynevezett transzfer (átutalt) eszköz a köztársasági költségvetésből. Ezek céleszközök és leginkább csak továbbutalásra kerülnek az oktatásban, egészségügyben, önkormányzatokba etc. dolgozók fizetésére, intézmények működtetésére, valamint a köztársasági költségvetésből pénzelt projektumokra, amelyek a Vajdaság területén valósulnak meg ( BG-BP vasút, Szabadkai Népszínház, Y- ág Szabadkánál, Žeželj híd Újvidéken etc.).
A megmaradt 26 milliárd dinár az előző évekből áthozott pénzeszközökből (nem végrehajtott projektumok), illetve adóbevételekből tevődik. Itt főleg a cégek nyereségi adójáról és a fizetések utáni adó egy részéről van szó. Valójában ez teszi ki azt a keretet amivel a Vajdaság szabadon rendelkezhet.
A felsoroltakból mindenki gyorsan lebonyolíthatja a számadást és ugyanarra a következtetésre fog jutni mint mi: a VAT 2018-as költségvetésének tervezete nem felel meg a szerbiai alkotmány általi követelményeknek! Nincsen meg az a famózus minimális  7%, de a híres 3/7 sem amit nagyberuházásokra kellene fordítani!

Ezt a tényt maga Igor Mirović, tartományi kormányfő is elismerte. Persze tett egy gyengécske próbálkozást az igazság relativizálására és azt állította csak 600 millió hiányzik a  7%-ig, majd gyorsan áttért a számokkal való licitálásra és azt bizonygatta, hogy a költségvetési tételek 40%-a fejlesztésekre megy el, és a 2018-as költségvetés 5%-al nagyobb a kezdetleges 2017-estől, illetve 1%-al a 2017-es pótköltségvetés elfogadása utánitól.
Lényegében igazat mondott, de csak félig. A másik felét elhallgatta. Elfelejtette elmondani, hogy azért nagyobb a 2018-as költségvetés mert az már tartalmazza az oktatásban, egészségügyben, közigazgatásban, tartományban, kulturában etc. dolgozók 5 és 10% béremelését, ami szintén a céleszközök oldalát nyomja. Valamint azt is elfelejtette elmondani, hogy a cégek után megfizettetett nyereségi adó nem a jó gazdasági körülményeknek köszönhető, hanem a nyereségi adót más  módszerrel számolták el amivel többlet bevételhez jutott az állami/tartományi költségvetés. Ezt az adót, pontosabban egy részét, a 2018-as évben a cégek visszaigényelhetik. 

Hogy a fizetések utáni adóból eredő bevételek sem olyan fényesek azt abból is észre lehet venni, hogy a VAT átlagfizetése alacsonyabb mint a belgrádi régióban, és a hivatalos statisztikai adatok szerint az elvándorlás miatt a  Vajdaság területe sokkal gyorsabban néptelenedik el mint Szerbia más régiói.
A bevételek bizonytalanságát az is bizonyítja, hogy a képviselőháztól blanco felhatalmazást kértek 600 millió dinár kölcsön felvevésére a költségvetés folyamatos fizetőképesség (likviditás) fenntartására.

A költekezés szempontjából is igen érdekes adatokra lelhettünk. A VAT káderügyi terve szerint 92 hivatalban lévő tisztségviselőt ( politikai munkahelyekről van szó mint titkár helyettes, segédtitkár, tanácsadó, segédtitkár helyettes etc.) “tart el” a jövő évi költségvetés, 24 millió dinárért vásárolnak új autókat, a nemzeti tanácsoknak szánt támogatás maradt 60 millió dináron, míg egyes projektumoknál a kisebbségi média területén - a 2017-es költségvetéshez képest - csökkent a támogatás. A kis és közép vállalkozásoknak szánt összeget is csökkentették. Ezért nem is szavaztunk a 2018-as költségvetési tervezet elfogadására.

ELLENZÉKBŐL IS LEHET EREDMÉNYEKET ELÉRNI!
ÁTTÖRÉS AZ EGYENRANGÚ NYELVHASZNÁLATBAN

Számomra az ülés legfontosabb mozzanata mégis a képviselőház ügyrendmódosítása volt. Mint ismeretes, meg valamikor 2017. májusában képviselői beadványban kezdeményeztem az ügyrend módosítását azzal a céllal, hogy a képviselők elkaphassák a képviselőházi anyagokat írásos formában minden hivatalos nyelven, így magyarul is. A kezdeményezésemet elsődlegesen elutasította a hatalmi többség, de a későbbiekben háttéregyeztetések során, és az ellenzéki eszköztár lehetőségeivel élve, napirenden lett tartva a felvetett probléma. Az eredeti javaslatom némi átdolgozásra került, majd ismét a képviselőház elé került, amit ezúttal teljes konszenzussal szavaztak meg a jelenlévők. Talán ez volt az első alkalom, hogy az ellenzék és a hatalmi többség is egy oldalon volt. Felszólalásomban két dolgot emeltem ki:
  1. Az egyenrangú nyelvhasználat kiteljesedéséért még meg kell teremteni a feltételeket, hogy a képviselőház bizottsági ülésein is fel lehessen szólalni valamelyik hivatalos nyelven, így magyarul is.
  2. Megkértem minden kollégámat éljen a jogával és igényelje az anyanyelvén is elérhető írásos anyagokat.
Remélhetőleg ez egy további impulzust ad a fordító szolgálat felerősítéséhez, ami után kezdeményezni lehet a tartományi hivatalos lapok teljes fordítását, és az ott elkövetett jogcsorbítás kiigazítását.
A javaslat elfogadása egyben azt is bizonyítja, hogy ellenzékből is lehet eredményesen politizálni.

AZ EGYETEMI AUTONÓMIA KIJÁTSZÁSA

Írásom elején említést tettem az anyagok kézbesítéséről, és részletesen leírtam hogyan játszák ki az ügyrendet. Általában a későn vagy utolsó pillanatban érkező anyagokra érdemes odafigyelni mert komoly turpisságokat rejthet. Ez történt ebben az esetben is. Ugyanis, az ülés megtartásának napjától számítva 16 (tizenhat) órával előbb küldték ki azt az anyagot amivel kijátszották az Újvidéki Egyetem autonómiáját.

Az eddigi  szokásoktól eltérően, amikor is a tartományi képviselőházban lévő frakciók részarányukhoz képest javaslatokat tehettek az Újvidéki Egyetem Tanácsának tagságára, a Szerb Haladó Párt (SNS) nem konzultálva senkivel sem, beleértve a koalíciós partnereket is, beterjesztette saját javaslatát az egyetemi tanács feltöltésére, amit meg is szavaztak.

Ezzel kijátszották az egyetemi autonómiát mert a haladók egymagukban átvették  az alapító, azaz a VAT egészének szerepét, “átcsomagolták” az egyetemi tanács összetételét és megteremtették azt a kényelmes többséget a tanácson belül, amely 2018-ban megválasztja az Újvidéki Egyetem dékánját és az egyetem egyéb tisztségviselőit. A közmédia után a felsőoktatást is bekebelezik, bevégezvén a 90-es években is használt káderek visszarendeződését.