Nagy botrány van kialakulóban a délvidéki magyar sajtó körül

http://eepurl.com/bCu4Rz

Új közlemény

http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2759/A-VMDK-kozlemenye-az-MNT-palyazatainak-elbiralasa-kapcsan.html

Elnökségi közlemény

http://www.vmdk.org.rs/hirek/503-gazdasagi-mutyilista-utan-civil-mutyilista

Az aradi vértanúk emléknapján

Az aradi vértanúk emléknapján

Tiltakozás! VMDK elnökségi közlemény

http://eepurl.com/bAWbA9

A kormány saját magát kérdezi?

Rövid jegyzet az elmúlt hét
eseményeiről.

Az elmúlt hét legtöbbet emlegetett témái a közszféra leépítését szabályozó törvény, és a szerbiai szkupstinában elhangzott kérdés az illegális bevándorlók kapcsán.

Az első esetben nyilvánvaló "spinnelésnek" voltunk a szem (fül) tanúi, míg a másik esetben  a szerbiai honatyák felhördülését figyelhettük meg egy jogos kérdés felvetésére.

Mindkét esetben a kormány részét alkotó kisebbségi kormánypárt "tudathasadásos" viselkedést mutatott.  

"Javaslatainkat elfogadtattuk a kormánnyal" mondja a kisebbségi kormánypárt frakcióvezetője (nem szó szerinti idézet). Azzal a kormánnyal amelynek a szerves részét képezik?

Nem abszurdum ez? Ha a kormány tagjai vagyunk, akkor nincs mit elfogadtatni. Természetes állapot, hogy a koalíciós partnerek beépítik  javaslatunkat a törvénybe. Vagy csak arról van szó, hogy a kamerák előtt egy átlátszó politikai színjátékot kellett eljátszani a népszerűségi index növelésére? Netán tényleg ennyire súlytalanok a hatalmi a koalícióban? Mert az elhangzott mondatnak lehet ilyen olvasata is.

Majd a kérdés (nem szó szerinti idézet): " Ki fogja megtéríteni a migránsok által okozott károkat? Mit tesz a szerb kormány az illegális bevándorlók ügyében?"

A kérdés jogos. Csupán érdekesnek tartom, hogy a kormány részét képező alakulat, kihasználván a kamerák jelenlétét, saját magának (azaz a kormánynak) teszi fel ezt a kérdést? Nem átlátszó ez egy kicsit? Vagy minden áron tetszelegni kell a szavazók előtt?

Először a szerb hatóságokkal megegyezünk a menekülteket befogadó központ kialakításában(pénzt ígérvén a községi vezetőknek), majd az előre borítékolható nehézségek kicsúcsosodása után (amiről Budapesten nem beszélünk) feltesszük a kérdést? Olyat amire már tudjuk a választ? A szerb közvéleményt meg azzal nyugtatjuk, hogy a kerítés jót fog hozni nekik is, hiszen akkor majd a migránsok más útvonalat fognak választani.....

A délvidéki magyarokkal meg mi lesz? Nincsen elég bajunk a falvainkba telepített koszovói romákkal, hanem még a bevándorlókat is ide helyezik?

Mert a dolgok jelen állása szerint, nagyon reálisnak tartom annak az esélyét, hogy (a kerítés felépítése, illetve a várható kitoloncolások után) a határhoz közeli magyar településeken egyfajta "csalagúti hangulat" fog kialakulni.      

Leépítések a közszférában, spinnelés a részarányos foglalkoztatással

A kisebbségi kormánypárt arra készül, hogy megszavazza a közszféra tömeges leépítéséről szóló törvényt, ami egyben számos magyar családot is érint. A cselekedetükkel járó felelősséget pedig a részarányos foglalkoztatás kérdésének „spinnelésével”¹szeretnék palástolni

Eddig már több esetben rámutattunk a felemás megoldások „hasznosságáról”. Rehabilitáció, vagyon-visszaszármaztatás, nemzeti tanácsokról szóló törvény etc. mind ebbe a kategóriába sorolható. Van egy törvényes keret, amelyre lehet hivatkozni, azonban igazi, hosszú távú, teljes körű és érdemleges megoldást nem tesz lehetővé. Arra viszont tökéletes, hogy a mindenkori szerb politikum tisztázza magát Brüsszel előtt.

De miért is írjuk ezt? Azért mert a napokban ismét szemtanúi vagyunk egy ilyen „megoldás” elfogadásának. Történetesen, a szerbiai szkupstina minap tárgyalta annak a törvénynek a javaslatát, amellyel szabályoznák a közigazgatásban/ közszférában dolgozók létszámát. A törvényt eredetileg azért hozzák meg, hogy elvégezhessék az IMF által kért elbocsájtásokat.

A kisebbségi kormánypárt képviselői módosító indítványokat adtak be a törvény tervezetére, amit a szerb kormány támogatott.

A javaslatadók máris dicshimnuszokat zengenek saját munkájukról. Szerintük „megvalósult a délvidéki magyarság 25 éves követelése a részarányos foglalkoztatás terén”, ilyen senkinek sincs a Kárpát-medencében etc. Szokásos propagandisztikus szöveg.

De nézzük csak meg mi is van/ volt eddig ezen a téren:

• A kisebbségek részarányos foglalkoztatása a közigazgatásban, rendőrségben és az igazságszolgáltatási szervekben szavatolva van Horvátországban (gyakorlatban nem igazán működik).
• Tehát nem igaz az az állítás, hogy „ilyen senkinek sincsen a Kárpát-medencében”.
• Szerbia alkotmánya lehetőségként tartalmazza a „gondot kell viselni a kisebbségek részarányos képviseletéről az állami szervekben” mondatot.
• A 2009-ben elfogadott törvényes rendelkezések szerint ( a helyi és köztársasági közigazgatásban dolgozók maximális létszámát szabályozó törvények) 1000 lakosra 4 foglalkoztatott lehetett a közigazgatásban, azaz a létszámot 0,1% lehet korrigálni azokban a községekben ahol hivatalos használatban vannak kisebbségi nyelvek.
• Mindez eddig a gyakorlatban nem igazán működött. Az előirányozott számokat nem tartották be. A foglalkoztatás politikai alapon ment, és a részarányos foglalkoztatásra nem fordítottak kellő figyelmet. Még azokban a községekben, illetve tartományi szervekben sem, ahol a kisebbségi kormánypárt volt/ van hatalmon kb.20-25 éve.

A jelenlegi javaslat szerint:

• A közszférában dolgozó tisztségviselők és alkalmazottak számát szabályozó törvény javaslata a 0,1% százalékot 0,3%-ra növeli, ami első olvasatra jól hangzik és élőrélepésnek tűnik. Azonban, ez a növelés egy kiszélesített közalkalmazotti bázist takar. Tehát, azt lehet mondani, hogy ha a számokat/arányokat nézzük, akkor nem történt előrelépés.
• 2016 szeptemberétől nyilvántartásba fogják venni-többek között- a közalkalmazottak nemzeti hovatartozását ( önkéntes alapon), kisebbségi nyelvek ismeretét, valamint azt, hogy milyen nyelven fejezte tanulmányait. A kisebbségi kormánypárt szerint ennek az adatbázisnak a létrehozása, valamint az alkotmány és a törvény által előlátott lehetőségek a nemzetiségi arányok figyelembe vételét fogja szavatolni, ami majd hozzájárul a részarányos foglalkoztatás növeléséhez.
• Abban az esetben ha egy munkahely betöltésénél (elbocsájtások esetében is) két jelöltnek egyforma pontszáma van, az „részesül előnyben” akinek kisebbségi nyelvismerete van.

Mit is jelent ez?

• Ez valójában azt jelenti, hogy a mostani leépítések, amelyek nagy valószínűséggel már 2015. szeptember elsejétől beindulnak, nem kerülik el a közszférában dolgozó magyarokat. Ugyanúgy elbocsájthatják őket mint bárki mást.
• A leépítések az amúgy is alacsony százalékban foglalkoztatott magyar közalkalmazottak és tisztségviselők számbéli csökkenéséhez vezethet.
• A törvény tervezete nem lát elő semmilyen garanciát a részarányosság elve alapján szavatolt kisebbségi helyek kötelező feltöltésére, illetve nem lát elő büntető rendelkezéseket arra az esetre ha a munkahelyek betöltésénél nem tartják be az „előnyjog” alkalmazását.
• Tisztázatlan kérdésnek számít a hivatalos használatban lévő (kisebbségi) nyelv/ nyelvek ismeretének igazolása.

Tehát a kisebbségi kormánypárt arra készül, hogy megszavazza a közszféra tömeges leépítéséről szóló törvényt, ami egyben számos magyar családot is érint. A cselekedetükkel járó felelősséget pedig a részarányos foglalkoztatás kérdésének „spinnelésével”²szeretnék palástolni, amit a haladókkal kötött koalíciós szerződés betartásával/ megvalósulásával fűszereznek. Hátha így ízletesebb lesz a falat és könnyebben lenyeljük.

1(Vagyis az a kommunikációs technika, ahogy kitervelt narratívákat, üzeneteket próbálnak észrevétlenül célba juttatni, hogy azok elkezdjenek széles körben véleménnyé válni – a szerk.)

2(Vagyis az a kommunikációs technika, ahogy kitervelt narratívákat, üzeneteket próbálnak észrevétlenül célba juttatni, hogy azok elkezdjenek széles körben véleménnyé válni – a szerk.)