Mit "hozott" a kormányzati felelősség a délvidéki magyarságnak?

A közösségnek semmit. Egyéneknek, csoportoknak, igen. Azonban  a címben szerepelő kérdés egyre aktuálisabb. A haladókkal kötött paktum évfordulójának közeledése, a fokozódó szegénység (nem csak feltétlenül anyagi), elvándorlás, médiasötétség, az oktatás, egészségügy hanyatlása, az ország további eladósítása,  a magyar és a vajdasági autonómia csökkenése, a délvidéki magyarság nyílt és megoldatlan ügyei egyaránt megkövetelik felvetését. A paktum szövegének (részleges) megjelenítése után, már tettünk egy kísérletet a dokumentum részletes elemzésére. Sőt, politikai tapasztalatainkra támaszkodva, egyes esetékben még előre borítékolhatókat is megfogalmaztunk (beigazolódtak). Most eljött az ideje, hogy ismét kivesézzük a dokumentumot, ezúttal a jelenben. Az átláthatóság miatt, tesszük ezt táblázat formájában, arra törekedvén, hogy megtartsuk objektivitásunkat.

Ígéret	Igaz	Hamis
A szerb kormány dolgozni fog a kisebbségi kormánypárt által megfogalmazott programjában foglalt prioritásokon	------------------------------	Hamis
A kisebbségi kormánypárt támogatni fogja Aleksandar Vučić beiktatási beszédében foglaltakat	Igaz, maradéktalanul támogatták minden javaslatát	Vajdaság autonómiájának csökkentése, bérek, nyugdíjak lefaragása, a közszférában dolgozók elbocsájtása, a VAT-nak járó 7% mellőzése. Közvetett úton a magyarok elvándorlásának serkentése.
Európai integrációk: a magyar közösség érdekeit  a legnagyobb mértékben figyelembe fogják venni, a 22. fejezet megnyitásáig meghozzák az EGTC alakításáról szóló törvényt	----------------------------------------	Eddig semmi sem valósult meg
Vajdaság helyzete: Vajdaság új statútumának meghozatala, hatásköri törvény elfogadása, Vajdaság pénzeléséről szóló törvény elfogadása, fizetési osztályok bevezetése	Részben teljesítették. Vajdaság új Statútumát elfogadták, azonban az tovább szűkíti Vajdaság autonómiáját.	Hatásköri, pénzelési törvény nincsen elfogadva, még a VAT-ban sem. A fizetési osztályok kidolgozás alatt vannak. Elfogadásával várható a bérek további csökkenése.
Regionális fejlesztés, infrastruktúra fejlesztése, nagyberuházások	Részben igaz. A Belgrád-Budapest vasútvonalat  kínai gazdasági érdekek mentén beválasztották Szerbia prioritásai közé, Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja vonal sorsa még ismeretlen. A Szabadkai Színház épületére ígéret van a pénzügyi támogatásra(eddig csak a szabadkai önkormányzat, a VAT adott rá eszközöket), ahogyan az Y ág esetében is. Az utóbbi két beruházás kérdéses, hogy magyar érdekeltségű projektumok.	A fejlesztési térségek összehangolásából eddig nem lett semmi, cserében lemondtak  Ada-Zenta-Magyarkanizsa visszatéréséről Bácskába.
		A magyarok által lakott vidékeken nem történtek jelentősebb fejlesztések, beruházások.
Egészségügy	-----------------------------	Tovább romlott a szerbiai, vajdasági egészségügy színvonala, a szakemberek elvándorolnak, a szabadkai, zentai kórházak fejlesztéséből eddig semmi sem érzékelhető.
Szociális védelem	Egyedül a közmunkák terén történt némi előrelépés a megfelelő törvényes keretek kidolgozásával.	Nem lett elegendő pénz elválasztva a falugondnoki szolgálatok működtetésére,  a visszaeső bűnözők segélyeztetéséről nem tudni semmit.
Mezőgazdaság	A termelők szociális biztosítási módja és a csatlakoztatható járművek regisztrálását szabályozó keretek változtak.	A mezőgazdasági támogatások rendszere (szubvenciók) ugyan változott, de a  termelők kevesebb pénzt kapnak mint eddig és csak a kisebb területek után lehet igényelni. Nem lett összehangolva az EU irányvonalaival. A termőföldeket el lehet adni külföldi állampolgároknak.
Részarányos foglalkoztatás	---------------------------------------	Semmi előrelépés az állami szférában (rendőrség, katonaság, állami közvállalatok, önkormányzatok, köztársasági szervek, igazságszolgáltatás etc.). A létszámstop, bérek csökkentése, elbocsájtások a jelenleginél is  rosszabb helyzetet fognak előidézni. A részarányos foglalkoztatást  előkészítő intézkedések sem készültek el.
Kisebbségi jogok	A nemzeti tanácsokról szóló törvényt megkurtította a szerbiai alkotmánybíróság. Első módosítása megtörtént. A lényegen nem változtattak.	A nemzeti tanácsokról szóló törvény második módosítása, amely a hatáskörökkel foglalkozna nem történt meg. A kultúráról szóló törvény rendelkezései nem lettek összehangolva a NT szóló törvénnyel, az iskolák alapítási jogának átvitele nem történt meg.Nem lett meghozva az új nyelvhasználati törvény, a kisebbségi sajtó nem lett megvédve a magánosítástól, a kisebbségi költségvetési alapba nem lettek előlátva jelentősebb összegek, a szerb mint környezeti nyelv oktatási programja nem lett megváltoztatva, a kis létszámú magyar osztályokat most is bezáratták, a diplomák honosítása terén nem történ semmi, ahogyan az Európa kollégium ügyében sem. Nem lett kialakítva a szabadkai körzeti iskolaigazgatóság, a magyar kultúrára, civil társadalom működésére nem lettek eszközök kiválasztva.
A bűnözés elleni harc, igazságügy	-----------------------------------	Az 5000 dinár alatti lopások nem lettek besorolva a szabálysértések közé, hivatalból nem emelnek vádat ellenük. Nem alkalmazzák a részarányos foglalkoztatást az igazságügyben, a bírósági elnökök,  bírók, bírói segédek, ügyészek, gyakornokok alkalmazásánál, de a foglalkoztatottak esetében sem. Magyarkanizsa, Ada, Temerin, Bácstopolya nem kapták vissza a bíróságokat, Csóka és Törökkanizsa nem lettek Zenta felé irányítva.
Szerb-magyar megbékélés, vagyon-visszaszármaztatás, rehabilitáció, együttműködés az egyházakkal	Hatályon kívül lett helyezve Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjaira rótt kollektív bűnösség, a szerb kormányfő nem kért bocsánatot a "nép nevében" elkövetett népirtásért, de a határozat nem lett semmisé nyilvánítva.  Egyénileg kell kérelmezniük a rehabilitációt, vagyon-visszaszármaztatásra nem jogosultak mert lejárt az igénylési határidő. Módosító indítványon keresztül lett előirányozva pénz a vegyes szerb-magyar történész bizottság működésére.	A vagyon-visszaszármaztatás akadozik, főleg a termőföldek esetében, a részvényekben történő kárpótlást elodázták,  a természetbeli cserelehetőséget (szubsztitúció) nem valósították meg, az egyházi vagyon nem lett visszaszármaztatva, a papság szociális helyzete továbbra is megoldatlan.
Önkormányzatok	----------------------------	Nem lett módosítva az önkormányzati törvény, nem lett módosítva a helyi közösségek státusát meghatározó jogi környezet (Szerbia ratifikálta a szubszidiaritás elvén működő települési önkormányzatokról szóló dokumentumot és ezt kellene számon kérni, nem a helyi közösségekkel foglalkozni!-szerk. megjegyzés), nem lett megváltoztatva a kommunális rendőrségről szóló törvény, továbbra sem lehet alkalmazni községi szinten kommunális rendőröket

  

A VMDK véleménye szerint nyugodtan mondható, hogy a kormányzati felelősség nem hozott semmit  a délvidéki/vajdasági magyarságnak. Egyes esetekben még rontott is az esélyeinken az ügyeink megfelelő rendezésére, mert a félmegoldások elfogadásával , amelyek a gyakorlatban nem alkalmazhatóak, illetve nem alkalmazzák őket, jó hivatkozási alapot adtak/adnak a mindenkori szerbiai politikai elitnek Brüsszel előtt.    

Néhány szó Kabók Erika tudósításának margójára

A napokban sok szó esett a Vajdaságban történt második világháborús atrocitásokról. A "hideg napokról" Újvidéken, magyarok kivégzéséről,elűzéséről Csúrogon és környékén. Ennek kapcsán Kabók Erika (szerkesztő) és Hegedűs Dániel (operatőr) készítettek egy riportot a Duna TV  2015. január 23-i 18h híradójának, illetve Kabók Erika cikket is írt a Magyar Szó 2015. január 24-25. hétvégi lapjában. A tragikus események bemutatása mellett, Kabók Erikáék azt állították, hogy a Szerb Kormány tavaly meghozott határozatának, amellyel hatályon kívül helyezték a Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjaira kirótt kollektív bűnösséget,  Csúrog elűzött magyarjai visszakaphatják elkobzott vagyonukat. Nem tudni mi késztette az újságírót, hogy megfogalmazza ezeket a mondatokat. Talán tájékozatlansága, netán szándék vagy valami más, de ezek a mondatok bejárták az egész Kárpát-medencét és a délvidéki magyar közösséget is. Pontosan ezért nem hagyhatjuk őket szó nélkül. Mert az igazság az, hogy az említett határozat értelmében a kollektív bűnösség nem lett semmisé nyilvánítva, tehát csak a jövőre nézve van jogi hatása. Ez a gyakorlatban egyéni rehabilitálási eljárást von maga után,  végeztével lehet kérvényezni a vagyon-visszaszármaztatást. Azaz a Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjaink esetében csak lehetne, mert időközben lejárt a kétéves határidő a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek átadására.  Ennyit a szerb-magyar történelmi megbékélésről, őszinteségről, méltányosságról és kölcsönösségről. Végezetül, megértjük mi a VMDK-ban  azt is, hogy a kisebbségi kormánypártnak az elhibázott lépések után szüksége van a sikertörténetek” gyártására, de azt gondoljuk, hogy ezt a témát tapintatosabban kellene kezelni. Saját közösségünk miatt.

Dokumentumok:

http://www.mediaklikk.hu/musor/dunahirado/

http://www.magyarszo.com/hu/2595/hetvege/121097/Megpecs%C3%A9teltek.html 

Néhány további kérdés az MNT pénzelése kapcsán

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének 2015. január 5-i sajtótájékoztatóján kihoztuk milyen kevés pénzzel vesz részt Szerbia a Magyar Nemzeti Tanács költségvetésében. Eddig ezt rajtunk kívül senki sem tette szóvá, és ezzel is hozzájárultak a kisebbségi kirakat fenntartásához. A vajdasági sajtónak köszönve, amely némi meglepetésünkre lehozta az általunk közölt adatokat, igaz csak nagy vonalakban,  mára már mindenki látja milyen ruha van az autonómia királyán. Azonban, az a bizonyos  ruha megérdemel még néhány mondatot.  Kezdjük azzal, hogy az előző évekhez képest amikor az állami költségvetésből érkező összegek (szerb+tartományi költségvetés) 30% körül mozogtak, az a 2015-ös MNT által elfogadott költségvetés tervezetében csak 13,6%  jelennek meg. Konkrét számokban az a következőképpen néz ki: a jövő évre tervezett összbevétel 689.700.000,00 dinár aminek 85% (588.720.000,00 din) továbbra is magyarországi forrásokból valósul meg támogatások és transzferek által. A tervezett összbevételnek mindössze  13,6% származik a szerb állami forrásokból (94.000.000,00 din). Még lesújtóbb adat pedig az, hogy az MNT munkájához , vagyis az úgynevezett „autonómia”, illetve a "kisebbségi Kánaán" működtetéséhez ebből az összegből a Szerb Köztársaság csak 61 millió dinárral részesedik, ami százalékban 8,8% jelent. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a vajdasági magyarok Szerbia legjobb adófizető állampolgárai, akkor ez vérlázítóan kevés. Ráadásul az említett 94.000.000,00 dinárnak  az 57%, azaz 54 millió dinárt  a költségvetési tervezet szerint az  MNT fizetésekre, juttatásokra és működési költségekre szánja, ami szintén elfogadhatatlan. Sajnos ezt a tényt már kevésbe firtatja a vajdasági magyar média, így továbbra is a vajdasági magyarság nagy része abban a tévhitben van, hogy Szerbia milyen nagylelkűen támogatja kultúránkat, a magyar oktatást, médiát, nyelvhasználatot. Pedig az MNT-ben lévő hatalmi többség magyarországi pénzekből vitézkedik, holott  az MNT pénzelése, döntéseinek végrehajtásához, programjaihoz hozzárendelt pénzeszközök biztosítása elsődlegesen nem a magyarországi adófizetők feladata volna, hanem a mindenkori hatalomé Belgrádban. De ott nagy a csend. Pedig ugyanaz a kisebbségi párt van hatalmon az MNT-ben, Újvidéken és Belgrádban is. Hogy ez miért fontos? Gondolom mindenki  előtt ismeretes, hogy nemrég fogadta el a Szerb , majd  a Vajdasági képviselőház is a 2015 –re vonatkozó költségvetést, amelyek meghatározzák a nemzeti tanácsoknak járó összegeket. Legjobb tudomásom szerint, a kisebbségi kormánypárt egyik hatalmi szinten sem fejezte ki elégedetlenségét a nemzeti tanácsoknak juttatott szégyenletes támogatások kérdésében, pedig részt vettek a költségvetési támogatásokat előlátó büdzsé előkészítésében, majd megszavazásában. Ha ez nem így van, akkor meg felvetődik a kérdés miért nem élt a módosító indítvány lehetőségével annak érdekében, hogy azt amit esetleg a kormányban való szerepvállalása által nem tudott, vagy nem is akart elérni, megpróbálja a parlamenti szavazás keretében érvényesíteni? Erre a lépésre még a Szerb Haladó Párttal való koalíciós szerződés szerint is lehetőségük lett volna (8. pont, Kisebbségi jogok fejezet, e) alatti kitétel), ahogyan azt meg is tették a  magyar-szerb vegyes történelmi bizottság működésének, illetve a szabadkai színház építésének folytatása esetén, ami dicséretes, de további kérdéseket von maga után. Miért kell olyan kérdésekben módosító indítványokat beadni, amelyek már eleve államközi vagy valamilyen más jellegű szerződésben szavatoltak? Olcsó politikai poénszerzés vagy a koalíciós partner máris megfeledkezett a vállalt kötelezettségekről? Ennyire elégedettek a nemzeti tanácsok pénzelésével? Esetleg a vegyes bizottság munkája és a szabadkai színház nagyobb súllyal bír a vajdasági magyar autonómia építésétől? Politikai vakság vagy szándékosság? Kérdések, kérdések.....

Minek miniszterek ha vannak államtitkárok? Janus egyik arca, mert mangalicában él a nemzet!

Janus hónapjának  első napjai csak úgy zengtek a múltévi visszatekintésektől, illetve az idei évre szőtt tervek zajától. A népi mondás szerint ember tervez, Isten végez. Ezért írásomban  nem a terveket tekintem át, hanem a múltat. Annál is  inkább a múltat, mert az már megtörtént, elvégeztetett. Lassan egy éve, hogy azt mondták a vajdasági/délvidéki magyarságnak elemi érdeke a kormányzati szerepvállalás. Felejtsék el a múltat, meg a szendvicseket, Arkan és Milosevic embereit. Mert azok időközben megváltoztak. Igaz, Szrebrenicát még vitatják, meg a boszniai Szerb Köztársaságot is Szerbiához  csatolnák, meg továbbra is Oroszország felé kacsingatnak, míg az EU-ra esküdöznek. De hát ezek csak jelentéktelen részletek. Nekünk meg ott kell lennünk Belgrádban,  tűzközelben. Ahol a döntéseket hozzák. Csak így tudjuk érvényesíteni jogainkat. Miniszterek nem kellenek, elegendőek az államtitkárok. Azok is csak a kimondottan kisebbségi gondokkal foglalkozó minisztériumokban, mint a turisztikai, mezőgazdasági, építészeti, egészségügyi, szociális és munkaügyi minisztérium. Milyen oktatás, kisebbségi igazgatóság (valamikori kisebbségügyi minisztérium), belügy, önkormányzati minisztérium meg ehhez hasonló sóhivatalok! Ezek nem érdekesek számunkra. Mert megmaradásunk záloga a jól megfogalmazott prioritások. Hiszen a falusi turizmus fejlesztése nagyobb súllyal bír mint az anyanyelvű oktatás biztosítása. Hagyományos disznóvágás, magyaros kolbász, pálinka meg a délvidéki vágta. Mangalicában él a nemzet! Meg hát most még vagyunk e vidéken, hadd lássák azok a fránya turisták hogyan is élnek az utolsó mohikánok. Nyújtsuk be nekik a cirill betűs csekket. Utánunk úgyis vízözön. Szerencsénkre, sikerült kieszközölni a koalíciós szerződés nyilvánossá tételét. Legalábbis a nem titkosított  részét (azt nem kell mindenkinek tudni, hogy kiegyeztek Vajdaság körül). Nézzük  meg, milyen sikertörténeteket köszönhetünk e kiemelten fontos dokumentumnak:

Ø  A bérek és nyugdíjak csökkentése, életszínvonalunk rohamos zuhanása, a kivándorlás gerjesztése

Ø  A közszférában dolgozók (tanárok, egészségügyi munkások, közigazgatási dolgozók) bérének csökkentése és közelgő elbocsájtásuk előkészítése

Ø  A munkások gátlástalan kizsákmányolását  és elbocsájtását biztosító munkaügyi törvény megszavazása

Ø  A nyugdíjaztatási  korhatár további növelése

Ø  Az egészségügy, oktatás  hanyatlása

Ø  A mezőgazdasági támogatások csökkentése

Ø   A vajdasági autonómia további szűkítése (az új statútum elfogadásával)

Ø  A vajdasági termőföldek  arab és más külföldi állampolgároknak való kiszolgáltatása

Ø  Az ország további eladósítása külföldi kölcsönök felvételével (dédunokáink is fizetni fogják)

Ø  A kollektív bűnösség méltánytalan kezelése - Csúrog, Zsablya, Mozsor magyarjai továbbra is csak egyéni kérelemre indíthatják el a rehabilitációs folyamatot, de anyagi kárpótlást már nem kérhetnek a határidő lejárta miatt,  a szerb államfő a mai napig nem kért bocsánatot az 1944/45-ben történt délvidéki vérengzésekért

Ø  Megszavazták a köztársasági költségvetést a Vajdaságnak járó 7% nélkül

Ø  A magyar  autonómia ügyet nem képviseltek a szerbiai szkupstinában

A lista igazán fajsúlyos és sokatmondó. Nem is értem a lakájmédia miért nem akar vele foglalkozni?  Mert kell ennél jobb? Kell ennél több?