Ez év december 21-én sor került a VAT 17-ik parlamenti ülésére. Szokásukhoz híven az ülést pár napirendi ponttal hívták össze, majd az ülés kezdetéig folyamatosan küldték a pótanyagokat és seperc alatt 7 (hét) napirendi pontról 23 (huszonhárom) pontra duzzadt az ülésanyag.
A PÉNZ
Az ülést meghatározó
napirendje mindenképpen a VAT 2018-as költségvetési tervezete volt. Tudjuk jól,
ha pénzről van szó, akkor mindannyian hozzá szeretnénk szólni, más - más a
meglátásunk mire kellene költeni az adófizetők pénzét. Ezért csak a legfontosabb
részletekre térnék ki. A tervezet szerint a VAT 2018-as költségvetése 68,6
milliárd dinár volna. Ebből 42 milliárd dinár az úgynevezett transzfer
(átutalt) eszköz a köztársasági költségvetésből. Ezek céleszközök és leginkább
csak továbbutalásra kerülnek az oktatásban, egészségügyben, önkormányzatokba
etc. dolgozók fizetésére, intézmények működtetésére, valamint a köztársasági
költségvetésből pénzelt projektumokra, amelyek a Vajdaság területén valósulnak
meg ( BG-BP vasút, Szabadkai Népszínház, Y- ág Szabadkánál, Žeželj híd
Újvidéken etc.).
A
megmaradt 26 milliárd dinár az előző évekből áthozott pénzeszközökből (nem
végrehajtott projektumok), illetve adóbevételekből tevődik. Itt főleg a cégek
nyereségi adójáról és a fizetések utáni adó egy részéről van szó. Valójában ez
teszi ki azt a keretet amivel a Vajdaság szabadon rendelkezhet.
A felsoroltakból
mindenki gyorsan lebonyolíthatja a számadást és ugyanarra a következtetésre fog
jutni mint mi: a VAT 2018-as költségvetésének
tervezete nem felel meg a szerbiai alkotmány általi követelményeknek! Nincsen
meg az a famózus minimális 7%, de a híres 3/7 sem amit nagyberuházásokra
kellene fordítani!
Ezt a tényt maga Igor
Mirović, tartományi kormányfő is elismerte. Persze tett egy gyengécske
próbálkozást az igazság relativizálására és azt állította csak 600 millió
hiányzik a 7%-ig, majd gyorsan áttért a számokkal való licitálásra és azt
bizonygatta, hogy a költségvetési tételek 40%-a fejlesztésekre megy el, és a
2018-as költségvetés 5%-al nagyobb a kezdetleges 2017-estől, illetve 1%-al a
2017-es pótköltségvetés elfogadása utánitól.
Lényegében igazat
mondott, de csak félig. A másik felét elhallgatta. Elfelejtette elmondani, hogy azért
nagyobb a 2018-as költségvetés mert az már tartalmazza az oktatásban,
egészségügyben, közigazgatásban, tartományban, kulturában etc. dolgozók 5 és
10% béremelését, ami szintén a céleszközök oldalát nyomja. Valamint azt
is elfelejtette elmondani, hogy a cégek után megfizettetett nyereségi adó nem a
jó gazdasági körülményeknek köszönhető, hanem a nyereségi adót más
módszerrel számolták el amivel többlet bevételhez jutott az
állami/tartományi költségvetés. Ezt az adót, pontosabban egy részét, a
2018-as évben a cégek visszaigényelhetik.
Hogy a
fizetések utáni adóból eredő bevételek sem olyan fényesek azt abból is észre
lehet venni, hogy a VAT átlagfizetése alacsonyabb mint a belgrádi régióban, és
a hivatalos statisztikai adatok szerint az elvándorlás miatt a Vajdaság
területe sokkal gyorsabban néptelenedik el mint Szerbia más régiói.
A bevételek bizonytalanságát az is bizonyítja, hogy a képviselőháztól blanco felhatalmazást kértek 600 millió dinár kölcsön felvevésére a költségvetés folyamatos fizetőképesség (likviditás) fenntartására.
A költekezés
szempontjából is igen érdekes adatokra lelhettünk. A VAT káderügyi terve
szerint 92 hivatalban lévő tisztségviselőt ( politikai munkahelyekről van szó
mint titkár helyettes, segédtitkár, tanácsadó, segédtitkár helyettes etc.)
“tart el” a jövő évi költségvetés, 24
millió dinárért vásárolnak új autókat, a nemzeti tanácsoknak szánt támogatás
maradt 60 millió dináron, míg egyes projektumoknál a kisebbségi média területén
- a 2017-es költségvetéshez képest - csökkent a támogatás. A kis és közép
vállalkozásoknak szánt összeget is csökkentették. Ezért nem is szavaztunk a
2018-as költségvetési tervezet elfogadására.
ELLENZÉKBŐL IS LEHET EREDMÉNYEKET ELÉRNI!
ÁTTÖRÉS AZ EGYENRANGÚ NYELVHASZNÁLATBAN
Számomra az ülés
legfontosabb mozzanata mégis a képviselőház ügyrendmódosítása volt. Mint
ismeretes, meg valamikor 2017. májusában képviselői beadványban kezdeményeztem
az ügyrend módosítását azzal a céllal, hogy a képviselők elkaphassák a
képviselőházi anyagokat írásos formában minden hivatalos nyelven, így magyarul
is. A kezdeményezésemet elsődlegesen elutasította a hatalmi többség, de a
későbbiekben háttéregyeztetések során, és az ellenzéki eszköztár lehetőségeivel
élve, napirenden lett tartva a felvetett probléma. Az eredeti javaslatom némi
átdolgozásra került, majd ismét a képviselőház elé került, amit ezúttal teljes
konszenzussal szavaztak meg a jelenlévők. Talán ez volt az első alkalom, hogy
az ellenzék és a hatalmi többség is egy oldalon volt. Felszólalásomban két
dolgot emeltem ki:
- Az egyenrangú nyelvhasználat
kiteljesedéséért még meg kell teremteni a feltételeket, hogy a
képviselőház bizottsági ülésein is fel lehessen szólalni valamelyik
hivatalos nyelven, így magyarul is.
- Megkértem minden kollégámat
éljen a jogával és igényelje az anyanyelvén is elérhető írásos anyagokat.
Remélhetőleg ez egy
további impulzust ad a fordító szolgálat felerősítéséhez, ami után
kezdeményezni lehet a tartományi hivatalos lapok teljes fordítását, és az ott
elkövetett jogcsorbítás kiigazítását.
A javaslat elfogadása
egyben azt is bizonyítja, hogy ellenzékből is lehet eredményesen politizálni.
AZ EGYETEMI AUTONÓMIA KIJÁTSZÁSA
Írásom elején említést
tettem az anyagok kézbesítéséről, és részletesen leírtam hogyan játszák ki az
ügyrendet. Általában a későn vagy utolsó pillanatban érkező anyagokra érdemes
odafigyelni mert komoly turpisságokat rejthet. Ez történt ebben az esetben is.
Ugyanis, az ülés megtartásának napjától számítva 16 (tizenhat) órával előbb
küldték ki azt az anyagot amivel kijátszották az Újvidéki Egyetem autonómiáját.
Az eddigi
szokásoktól eltérően, amikor is a tartományi képviselőházban lévő
frakciók részarányukhoz képest javaslatokat tehettek az Újvidéki Egyetem
Tanácsának tagságára, a Szerb Haladó Párt (SNS) nem konzultálva senkivel
sem, beleértve a koalíciós partnereket is, beterjesztette saját javaslatát az
egyetemi tanács feltöltésére, amit meg is szavaztak.
Ezzel
kijátszották az egyetemi autonómiát mert a haladók egymagukban átvették
az alapító, azaz a VAT egészének szerepét, “átcsomagolták” az egyetemi
tanács összetételét és megteremtették azt a kényelmes többséget a tanácson
belül, amely 2018-ban megválasztja az Újvidéki Egyetem dékánját és az egyetem
egyéb tisztségviselőit. A közmédia után a felsőoktatást is bekebelezik,
bevégezvén a 90-es években is használt káderek visszarendeződését.