Alkotmány ellenes költségvetés, áttörés a nyelvhasználatban, egyetemi autonómia kijátszása - VAT 17. - Parlamenti naplóm

Ez év december 21-én sor került a VAT 17-ik parlamenti ülésére. Szokásukhoz híven az ülést pár napirendi ponttal hívták össze, majd az ülés kezdetéig folyamatosan küldték a pótanyagokat és seperc alatt 7 (hét) napirendi pontról 23 (huszonhárom) pontra duzzadt az ülésanyag.

 A PÉNZ

Az ülést meghatározó napirendje mindenképpen a VAT 2018-as költségvetési tervezete volt. Tudjuk jól, ha pénzről van szó, akkor mindannyian hozzá szeretnénk szólni, más - más a meglátásunk mire kellene költeni az adófizetők pénzét. Ezért csak a legfontosabb részletekre térnék ki. A tervezet szerint a VAT 2018-as költségvetése 68,6 milliárd dinár volna. Ebből 42 milliárd dinár az úgynevezett transzfer (átutalt) eszköz a köztársasági költségvetésből. Ezek céleszközök és leginkább csak továbbutalásra kerülnek az oktatásban, egészségügyben, önkormányzatokba etc. dolgozók fizetésére, intézmények működtetésére, valamint a köztársasági költségvetésből pénzelt projektumokra, amelyek a Vajdaság területén valósulnak meg ( BG-BP vasút, Szabadkai Népszínház, Y- ág Szabadkánál, Žeželj híd Újvidéken etc.).

A megmaradt 26 milliárd dinár az előző évekből áthozott pénzeszközökből (nem végrehajtott projektumok), illetve adóbevételekből tevődik. Itt főleg a cégek nyereségi adójáról és a fizetések utáni adó egy részéről van szó. Valójában ez teszi ki azt a keretet amivel a Vajdaság szabadon rendelkezhet.

A felsoroltakból mindenki gyorsan lebonyolíthatja a számadást és ugyanarra a következtetésre fog jutni mint mi: a VAT 2018-as költségvetésének tervezete nem felel meg a szerbiai alkotmány általi követelményeknek! Nincsen meg az a famózus minimális  7%, de a híres 3/7 sem amit nagyberuházásokra kellene fordítani!

Ezt a tényt maga Igor Mirović, tartományi kormányfő is elismerte. Persze tett egy gyengécske próbálkozást az igazság relativizálására és azt állította csak 600 millió hiányzik a  7%-ig, majd gyorsan áttért a számokkal való licitálásra és azt bizonygatta, hogy a költségvetési tételek 40%-a fejlesztésekre megy el, és a 2018-as költségvetés 5%-al nagyobb a kezdetleges 2017-estől, illetve 1%-al a 2017-es pótköltségvetés elfogadása utánitól.

Lényegében igazat mondott, de csak félig. A másik felét elhallgatta. Elfelejtette elmondani, hogy azért nagyobb a 2018-as költségvetés mert az már tartalmazza az oktatásban, egészségügyben, közigazgatásban, tartományban, kulturában etc. dolgozók 5 és 10% béremelését, ami szintén a céleszközök oldalát nyomja. Valamint azt is elfelejtette elmondani, hogy a cégek után megfizettetett nyereségi adó nem a jó gazdasági körülményeknek köszönhető, hanem a nyereségi adót más  módszerrel számolták el amivel többlet bevételhez jutott az állami/tartományi költségvetés. Ezt az adót, pontosabban egy részét, a 2018-as évben a cégek visszaigényelhetik. 

Hogy a fizetések utáni adóból eredő bevételek sem olyan fényesek azt abból is észre lehet venni, hogy a VAT átlagfizetése alacsonyabb mint a belgrádi régióban, és a hivatalos statisztikai adatok szerint az elvándorlás miatt a  Vajdaság területe sokkal gyorsabban néptelenedik el mint Szerbia más régiói.

A bevételek bizonytalanságát az is bizonyítja, hogy a képviselőháztól blanco felhatalmazást kértek 600 millió dinár kölcsön felvevésére a költségvetés folyamatos fizetőképesség (likviditás) fenntartására.

A költekezés szempontjából is igen érdekes adatokra lelhettünk. A VAT káderügyi terve szerint 92 hivatalban lévő tisztségviselőt ( politikai munkahelyekről van szó mint titkár helyettes, segédtitkár, tanácsadó, segédtitkár helyettes etc.) “tart el” a jövő évi költségvetés, 24 millió dinárért vásárolnak új autókat, a nemzeti tanácsoknak szánt támogatás maradt 60 millió dináron, míg egyes projektumoknál a kisebbségi média területén - a 2017-es költségvetéshez képest - csökkent a támogatás. A kis és közép vállalkozásoknak szánt összeget is csökkentették. Ezért nem is szavaztunk a 2018-as költségvetési tervezet elfogadására.

ELLENZÉKBŐL IS LEHET EREDMÉNYEKET ELÉRNI!

ÁTTÖRÉS AZ EGYENRANGÚ NYELVHASZNÁLATBAN

Számomra az ülés legfontosabb mozzanata mégis a képviselőház ügyrendmódosítása volt. Mint ismeretes, meg valamikor 2017. májusában képviselői beadványban kezdeményeztem az ügyrend módosítását azzal a céllal, hogy a képviselők elkaphassák a képviselőházi anyagokat írásos formában minden hivatalos nyelven, így magyarul is. A kezdeményezésemet elsődlegesen elutasította a hatalmi többség, de a későbbiekben háttéregyeztetések során, és az ellenzéki eszköztár lehetőségeivel élve, napirenden lett tartva a felvetett probléma. Az eredeti javaslatom némi átdolgozásra került, majd ismét a képviselőház elé került, amit ezúttal teljes konszenzussal szavaztak meg a jelenlévők. Talán ez volt az első alkalom, hogy az ellenzék és a hatalmi többség is egy oldalon volt. Felszólalásomban két dolgot emeltem ki:

1. Az egyenrangú nyelvhasználat kiteljesedéséért még meg kell teremteni a feltételeket, hogy a képviselőház bizottsági ülésein is fel lehessen szólalni valamelyik hivatalos nyelven, így magyarul is.
2. Megkértem minden kollégámat éljen a jogával és igényelje az anyanyelvén is elérhető írásos anyagokat.

Remélhetőleg ez egy további impulzust ad a fordító szolgálat felerősítéséhez, ami után kezdeményezni lehet a tartományi hivatalos lapok teljes fordítását, és az ott elkövetett jogcsorbítás kiigazítását.

A javaslat elfogadása egyben azt is bizonyítja, hogy ellenzékből is lehet eredményesen politizálni.

AZ EGYETEMI AUTONÓMIA KIJÁTSZÁSA

Írásom elején említést tettem az anyagok kézbesítéséről, és részletesen leírtam hogyan játszák ki az ügyrendet. Általában a későn vagy utolsó pillanatban érkező anyagokra érdemes odafigyelni mert komoly turpisságokat rejthet. Ez történt ebben az esetben is. Ugyanis, az ülés megtartásának napjától számítva 16 (tizenhat) órával előbb küldték ki azt az anyagot amivel kijátszották az Újvidéki Egyetem autonómiáját.

Az eddigi  szokásoktól eltérően, amikor is a tartományi képviselőházban lévő frakciók részarányukhoz képest javaslatokat tehettek az Újvidéki Egyetem Tanácsának tagságára, a Szerb Haladó Párt (SNS) nem konzultálva senkivel sem, beleértve a koalíciós partnereket is, beterjesztette saját javaslatát az egyetemi tanács feltöltésére, amit meg is szavaztak.

Ezzel kijátszották az egyetemi autonómiát mert a haladók egymagukban átvették  az alapító, azaz a VAT egészének szerepét, “átcsomagolták” az egyetemi tanács összetételét és megteremtették azt a kényelmes többséget a tanácson belül, amely 2018-ban megválasztja az Újvidéki Egyetem dékánját és az egyetem egyéb tisztségviselőit. A közmédia után a felsőoktatást is bekebelezik, bevégezvén a 90-es években is használt káderek visszarendeződését.   

  http://vmdk.org.rs/hirek/696-alkotmanyellenes-koeltsegvetes-ellenzeki-siker-nyelvhasznalat-teren

Egy közvita margójára - a NT szóló törvény módosítása kapcsán

Majdnem egy éves semmittevés után a szerbiai Államigazgatási és Önkormányzati minisztérium gondolt egyet és belefogott a Nemzeti Tanácsokról (NT) szóló törvény módosításába. Létrehozott egy 27 tagú munkacsoportot ami főleg kormányzati hivatalnokokkal, jogászokkal lett feltöltve, de helyet találtak benne a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) képviselői, illetve Nyilas Mihály a tartományi Közigazgatási, Oktatási és Nemzeti Kisebbségi-Nemzeti Közösségi titkár is.

Írásomban nem szándékozom kitérni a NT szóló törvény módosításaira, erről már többször nyilatkoztam, illetve részletes elemzést tett közzé a VMDK. Akit érdekel az megnézheti, elolvashatja őket itt:

1. Szerbia csökkenti a nemzeti tanácsok jogkörét
2. Végleg bedőlt a kulturális autonómiának nevezett kirakat
3. Már az anyaországgal való együttműködést is korlátoznák a NT-oknak? A törvénytervezet elemzése I.rész
4. Korlátozzák az NT-ok és az anyaországok együttműködését! - A NT szóló törvény módosításának RÉSZLETES ELEMZÉSE  II. rész

Amiről szeretnék írni az inkább a NT törvény módosításának “a konzultációs közvitáját” érintené. Szerbia az EU csatlakozása során a 23-as fejezet keretein belül elfogadott egy külön kisebbségi akciótervet  amiben elkötelezték magukat a NT szóló törvény rendezésére. Új törvény elfogadását vagy a jelenlegi törvény módosítását látták elő, a határidő 2017. első negyedéve volt.

Ehhez képest 2017. november 27-én az Államigazgatási és Önkormányzati Minisztérium honlapján megjelent egy rövidke hír mi szerint 2017. november 29-én Újvidéken elkezdenék a NT szóló törvény módosítási javaslatának “előzetes konzultatív közvitáját”. Ugyanitt olvashattuk, hogy Újvidék mellett ilyen “közvitát” még Novi Pazar, Bujanovac, Petrovac na Mlavi és Belgrád területén rendeznének. Majd a cikk végén egy linket jelöltek meg ahol elvileg elérhető volna a “közvita” tárgya, nevezetesen a NT törvény módosításának munkatervezete.

Természtesen ezt a rövid kis közleményt senki sem vette észre, a sajtó ingerküszöbét nem érte el. Annál is inkább a már említett  újvidéki,első kerekasztal megszervezése!

Talán azért mert a házigazda, a tartományi Közigazgatási, Önkormányzati, Oktatási és Nemzeti Kisebbségi-Nemzeti Közösségi titkárság  meg sem hírdette a kerekasztal időpontját, a titkárság nem értesítette a vajdasági parlamentben lévő frakciókat a kerekasztal megtartásáról,  a képviselőház honlapján csak egy utólagos tájékoztatást lehetett elolvasni a kerekesztal lebonyolításáról. A mai napig nem lehet tudni ki volt ezen a kerekasztalon és milyen módon került oda.

Amint látjuk, teljesen átlátható és nyomon követhető módon történt az első “közvita”. Amikor ennek híre ment, sokan felkapták a fejüket és számon kérték (többek között én is a VMDK nevében) a minisztériumtól hogyan is gondolták ilyen módon eljátszani a NT törvény módosításának “közvitáját”?

A reklamálásnak meg lett az eredménye és a minisztérium utólag még egy vajdasági színhelyt iktatott be 2017. december 15-ére Szabadkán.

A szabadkai “közvitát” már a média is jobban kikisérte ( a szerb jobban mint a magyar!), de szép számban jelentek meg az érdekelt felek képviselői is. Nyilvántartásom szerint a szabadkai “közvitán” jelen voltak a magyar, horvát, bunyevác, német nemzeti tanácsok képviselői, valamint a felsorolt nemzeti közösségeket képviselő pártok képviselői.

Magyar részről a már említett MNT-én kívül, jelen volt még a Magyar Mozgalom és személyemben a VMDK képviselője. Hivatalosan a szabadkai székhellyel rendelkező magyar pártot nem képviselte senki, azt meg már nem tudtam eldönteni, hogy az MNT elnöke vagy Nyilas Mihály tartományi titkár hivatalukon kívül még a pártot is képviselik.

A bevezető felszólalásokban mindenki számára egyértelművé vált, hogy a minisztérium szakemberei egy hátralépéses, az alkotmánybíróság döntéseinek szigorú állásponton vannak. A felszólalókat ugyan meghallgatták, de nem sok mindent jegyeztek fel maguknak abból ami ott elhangzott. Pedig volt mit hallani!

Mert a nemzeti közösségek képviselői közül egy jó szót sem lehetett hallani a NT-okról szóló törvény módosítási javaslatáról. Mindenki élesen, de a politikai diskurzus illedelmes keretein belül, bírálta a javasolt tervezetet. A bunyevác és a horvát nemzeti tanács képviselői még azt is szóvá tették az ott jelenlévő államtitkárnak és a minisztérium jogászainak, hogy nem hozták nyilvánosságra milyen észrevételek érkeztek eddig  a NT-ok részéről a tervezet szövegére, valamint egyetlen megoldást sem láttak a tervezeteben azokból a javaslatokból amit a nemzeti tanácsok koordinációs testületén keresztül adták át (ezt most történetesen a MNT koordinálja!). Magyarán mindent elutasítottak!

Bevallom nagy érdeklődéssel kísértem az MNT elnökének és jogtanácsosának felszólalását. Jól esett hallani az álláspontjukat a tervezet  visszautasításáról, az általuk javasolt módosításokat is teljesen ésszerűnek és elfogadhatónak tartom. Kár hogy addig erről nem nyilatkoztak a közvélemény előtt és nem akartak teret adni a MNT-én belül e kérdés megvitatásának, közös álláspont kialakításában.

Azonban a hallottak alapján az a kérdés is megfogalmazódott bennem hogyan is helyezkedhettek erre az álláspontra ha részt vettek a törvénytervezet kidolgozásában? Milyen álláspontot képviseltek ebben a folyamatban? Miért nem vették figyelembe az észrevételeiket (ha voltak) ha már megegyezik a MNT többséget adó politikai opció és az ami jelen van a szerbiai kormányban?

Jó volna ha ezekre a kérdésekre minél előbb választ kapnánk!

A Magyar Mozgalom képviselője Józsa László (volt MNT elnök) is elfogadhatatlannak és visszalépésnek minősítette a NT módosításának tervezetét. Konkrét észrevételeivel, javasolt megoldásaival (amiket helyeseltem) kiegészítette azt amit a MNT képviselői nem mondtak el.

Felszólalásomban igyekeztem olyan szempontokra kitérni amiről az előttem felszólalók nem tettek említést ( a konkrétumokról lásd a fenti linkeket).  Véleményem szerint így lett kerek a történet. Számomra ez is csak azt bizonyította, hogy ezen a téren nincsen olyan nagy különbség közöttünk, és az igazi átütést - a délvidéki magyarság érdekei mentén - akkor érhetnénk el ha egy közösen érlelt és kiforrott javaslattal fordulnánk a szerbiai hatóságok felé.

Hogy lesz-e erre hajlandóság, vagy nem, azt a jövő fogja megmutatni. Ha mégis a politikai hiúság, presztízs, pártérdekek, koalíciós símulékonyság  kerülne előtérbe a közösségi érdekek helyett, akkor félő, hogy hosszú távon egy nagy esélyt szalasztanánk el az autonómia terén.

   

    

November 6 és 10 között megérkeztek az ötödikes magyar nyelvű naplók